MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. november 28.
2/159. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-106. • 1978. november 28. - Napirend: - 2. A mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzete, fejlesztésnek feladatai Pest megyében a KB 1978. március 15-ei határozata alapján. - - Szóbeli kiegészítés. 52-72.
A zöldség- és burgonyatermelésünket évek komoly munkájával fejlesztettük fel arra a szintre, amit a főváros közelsége és a megye lakosságának az ellátása igényel. A minisztériumnak és a megyének az álláspontja szerint a 6000 ha burgonya és a 2oooo ha körüli zöldségterületet Pest megyében szinten kell tartani. Viszont a Zöldért a múlt évinek csak a 60 %-ára tart igényt burgonyából. A főváros ellátásához szükséges zöldségnek pedig csak a 2o %-át köti le. . * kellene törekednie - és anyagilag is ösztönözni -, hogy minél közelebbről tudja az árut biztosítani. Kérjük az illetékes állami szervek sürgős beavatkozását. Persze igazán megnyugtató az lenne, ha nemcsak az 1979. évi tervet fedeznék le szerződésekkel, hanem kialakítanánk a hosszabb távra érvényes arányokat és egyeztetési szabályokat . Mivel a mezőgazdasági termelés fejlődésével növekszik a felvásárlás, az áru feldolgozásának és a fogyasztóhoz való eljuttatásának a szerepe, erről általában is szólok. A kormányhatározatok és a megyei intézkedések következtében minőségi változás állt be a termelő és felvásárló vállalatok kapcsolatában: a termelés ma már 7o-8o %-ban hosszútávú szerződésekkel van megalapozva. A legtöbb probléma a minőségi követelmények alkalmazásával és az árakkal van. Közismert, hogy keresleti piac esetén a minőségi követelményeket lazábban érvényesítik /nyilvánvaló volt ez az idei primőrzöldség, a paprika és a paradicsom felvásárlásánál./ Ha viszont sok az áru, akkor a szabványban előírtnál magasabb követelményeket támasztanak, sőt egyre gyakrabban /és önkényesnek tünő mértékben/ az átvett árut súlycsökkentéssel fizetik ki. Vagy a termelő gazdaságra hagyják az áru elhelyezését - 1977-ben sok paradicsom és káposzta ment így tönkre. Sajátos szemléleti, magatartásbeli probléma, hogyha viszonylagosan sok az áru, akkor a termelőn csattan az ostor - mindegy, hogy mi az oka a feszültségnek. Sok te rm elő i s előtér be helyezi a; pillanatnyi "erdekeit. Ha kevés a kínálat, a budapesti piac közelsége és a kedvező árak miatt a leszerződött áru jelentős része. Ez azért érthetetlen, mert tulajdonképpen a Zöldértnek arra
