MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. november 28.
2/159. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-106. • 1978. november 28. - Napirend: - 2. A mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzete, fejlesztésnek feladatai Pest megyében a KB 1978. március 15-ei határozata alapján. - - Szóbeli kiegészítés. 52-72.
fejlesztése, a gépesítés. A mezőgazdasági üzemek termelése 1968-72. között megduplázódott, ezen belül az alaptevékenység értéke másfélszeresére nőtt. 1972. óta további dinamikus fejlődés következett be a mezőgazdasági termelésben. Ezt az időszakot /többek között/ a kisegítő tevékenység helyzetének a rendezése jellemezte. Renedeletekben szabályozták a tevékenységek indítását és végzését. A mezőgazdaságtól távol álló tevékenységeket /pl. öntödék/ korlátozták. Bővítést azóta elsősorban az élelmiszeripari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatás területén engedélyeznek. És ami a legfontosabb: nagyon tudatos munka folyik az alaptevékenység fejlesztésének a gyorsításáért. Ezekben az években a mezőgazdasági termelés fejlődése dinamikus. Viszonylag magas színvonalú Pest megyében a zöldségtermesztés, egyes gyümölcsfajok termesztése, a virágtermelés, a tejtermelés és a baromit**!! fitenyésztés. Most wé% idesorolható a kenyérgabona termelése is. Megjelentek olyan új ágazatok, mint a nagyüzemi nyúl- és galambtenyésztés. Ujabb lendületet vesz a juhászat fejlesztése. Fokozatosan, körültekintően és jó előkészítés után ment végbe a megye nagyüzemi gazdaságainak az egyesülése. 1962-ben 194 termelőszövetkezet 36 termelőszövetkezeti csoport, 18 egyszerűbb szövetkezeti csoport és 21 állami gazdaság alkotta a nagyüzemi mezőgazdaság kereteit. Jelenleg 83 szövetkezetünk és lo állami gazdaságunk van. Akkor a nagyüzemek átlagos mérete 12oo ha volt, most a t^sz-eké közel 4.3oo hektár, az állami gazdaságoké 7.000 ha. Az egyesülések indokoltságát és az előkészítés minőségét a legjobban az mutatja, hogy valamennyi egyesült szövetkezetünk gyors fejlődésnek indult. A gazdaságok méretei általában megfelelnek a termelőerők színvonalának, lehetővé teszik a gazdálkodás minőségének a javítását. A termelés koncentrációjának a fő útja nálunk is a gazdaságközi együttműködés sokoldalú fejlesztése. Néhány kis szövetkezet van még a megyében, amelynél az egyesülés, mint objektív szük aéglet, változatlanul napirenden marad. A Politikai Bizottság határozata alapján 1975-ben Pest megyéhez kerültek a fővárosi termelőszövetkezetek. Azóta valamennyi fővárosi szövetkezet egyesült Pest megyei szövetkezetekkel. Jónéhány ilyen ^fővárosi -pest megyei" egyesült/ szövetkezet már a központját is kihelyezte a megyébe, közel a mezőgazdasági terheléshez. Várjuk, hogy a többiek is ezt tegyék, természetesen a feltételek megteremtésével párhuzamosan. Tevékenységükben megfelelőbb helyet kap az alaptevékenység fejlesztése az élelmiszertermelés. J & d