MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. november 28.

2/159. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-106. • 1978. november 28. - Napirend: - 2. A mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzete, fejlesztésnek feladatai Pest megyében a KB 1978. március 15-ei határozata alapján. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 4-19.

A kutató intézetnek a közvetlen értékesités megszervezésével nem kell foglalkozni, helyette a kutató munka hatékonyabbá tétele kerülhet előtérbe. Tyuktenyésztés vonatkozásában felsőbb szerveik jóváhagyásával az eddigi szaporitási tevékenységen alapuló szülőpár előállitást és forgalmazást megszüntették. A tiszta vonalakat átadták a SASAD MgTSz-nek. A kutató intézet ezáltal nemcsak a saját maga előállitott hibrid részére végezhet kutató munkát, hanem országos igényeket /kutatási/ is kielégithet. Az intézet tartós tudományos együttműködés kialakítására törekszik a Hibro termelési rendszerrel. A llibro igényeinek megfelelően környezet élettani, takarmányozási és viselkedőstani kutatásokat végez Hernád Március 15. MgTSz-szel együttműködve. Az eddigi kapcsolataik nagyon jók, a tudományos eredmények gyakorlati elterjesztése a Hibro termelési rendszeren keresztül történik meg. Az elmúlt évben a MÉH helyes kezdeményezésére a mezőgazdasági haszonállatfajoknál etetett tápok hatékonyságának felülvizsgálatára munkabizottságokat hivott létre. A baromfi takarmányozási munkabizottságban résztvett. Ajánlásaikat elkészítették, melyet a mezőgazdasági főosztály az érintett gazdaságoknak szétküldött. A beérkezett vélemények egyetértettek a bizottság import fehérje csökkentésére szóló javaslatával. Négy tápnál az import fehérjecsökkentést bevezették. Az országban gyártott jércetápnál az import fehérje-csökkentés mintegy 3000 to, 44 % nyersfehérje tartalmú szója megtakarítását tette lehetővé. Mind az irásos anyagból, mind a felszólalásokból egyértelműen kiderül, hogy mezőgazdasági haszonállatfajok takarmányozásában az előrehaladás mertéke lelassult, sőt a környező államok /pl. Ausztria/ takarmányfelhasználásához viszonyitva számottevő a többlet takarmány felhasználás. Ebben az évben huscsirkénél megközelíti a 3 kg-ot országos átlagban, ami megengedhetetlenül sok. Ez nem fajta kérdés^ hanem a takarmányozás mellett az elöregedett épületek, rossz szellőztetés, nem megfelelő etet©-, itatóberendezések alkalmazásával magyarázható. El kellene jutnunk oda, hogy ne takarmánnj^al "halmozzunk" és ott folytassunk pl. huscsirke nevelést, ahol erre a feltételek adottak. A Kisállattenyésztési Kutató Intézet közel egy évtizede foglalkozik import fehérje takarékos tojótápok kialakításával. 1974-75 óta üzemi méretekben. Az elmúlt évben a Szerencsi Állami Gazdaságban közel 300 ezer db Tetra-Sl tojóhibriddel zárták üzemi kísérleteiket, kedvező eredménnyel. A gazdaság számításához felhasznált táp költsége 2-3 fillérrel kevesebb, az import fehérje megtakarítás tyúkonként évente egy dollár. Feladatuk e téren nyilvánvaló: azüzemi kísérletek kiszélesítése, az intézetben előállitott tojótyúk koncentrátum felhasználásával. Az előbbi példa meggyőzően bizonyítja, hogy a mezőgazdasági haszonállatfajok takarmányozásában napjainkban is alkalmazott tápláló anyag szükségleti irányelvek alapos felülvizsgálatra szorulnak, az e téren végzendő kutató munkának minden lehetőséget biztosítani szükséges. •