MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. október 20.

2/158. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-31. • 1978. október 20. - Napirend: - 2. Az értelmiség helyzete, közéleti, kulturális aktivitása Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-13.

leghasznosabb lenne akár mint effektív munka, akár mint munát, vagy munkaerőt megtakarító lehetőség? Ugy vélem, hogy a döntésekre illetékes szerveknél az előrelátó, gyakorló jogász kevés. A gazdálkodó szerveknél is szükség lenne több jogalkalmazásban jártas személy közreműködésére, aminek eredményeként csökkenne az olyan döntések szarna,^ amelyek negatív és ahhoz kapcsolódó anyagi következményekkel járnak. Tisztelt pártbizottság! Meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb, de határozott lépések történnek annak érdekében, hogy ifjúságunk állampolgárrá nevelésének hatékonyságát az alapvető állampolgári jogok és kötelességek jobb megismertetésével is teljesebbé tegyük. Ugy^ gondolom, hogy ezen a területen is hasznosíthatók lennének a jogászértelmiség belső tartaléka. Az írásos anyag többek között kiemeli a fiatal értelmiségiek többségének hivatástudatát, szakmai felkészültségének magas fokát. Ezzel egyetértek, de szeretném felhívni egy^ specifikumra a figyelmet a jogalkalmazási - főleg bírói - pályára lépőknél. Azt hiszem, hogy a bírói ítéletnek nemcsak jogszerűnek, de életszerűnek is kell lenni. Ehhez életszerűen gondolkodni képes bírákra van szükség. Ezt az élet szerűséget viszont csak az élet megisierésén keresztül lehet elsajátítani. Ez hosszabb-rövidebb időt igényel, képességtől, hajlamtól, szakmai-politikai felkészültségtől JQggően. Ebből következik, hogy a fiatal bíráknál ez a bizonyos hivatástudat ía csak azután képes kialakulni, ami kor megismerkednek magával a megoldandó közeggel, az élet által produkált, s legtöbbször igen sok oldalról összetett, s következményeiben emberi egzisztenciákat, vagy legalábbis emberi sorsokat érintő, vagy gazdasági, ill. politikai elhatározásokat igénylő nagyon nehéz kérdésekkel. Megfontolandó lenne az is, hogy a nyugdíjban lévő, de még dolgozni kész és képes bírák - más nyugdíjasokhoz hasonlóan - volt élethivatásuknak és képzettségüknek megfelelően bocsáthassák a társadalom rendelkezésére még meglévő szellemi kapacitásukat. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a nyugdxjas orvos gyógyíthat, a nyugdíjas pedagógus taníthat, a nyugdíjas mérnök építhet, tervezhet, a nyugdíjas művész szórakoztathat, vagy alkothat ha akar és tud, azonban a nyugdíjas bíró az nem bíráskodhat, nyugdíjasán csak másirányú tevékenységet folytathat, ha még idős korban is akar valami társadalmilag hasznos tevékenységet folytatni. Pedig a bíróságok állandósultnak tekinthető nagy munkáterhe, az igazságszolgáltatás szerveiben most lezajló generációváltás, a viszonylag gyakori munkaerőgondok, az ítélkezés időszerűségéhez fűződő egyéni és közérdek, a fiatalok betanítása stb. mind-mind igényelné a nyugdíjas bírók megmaradt és általuk szívesen fdajánlott és közismerten magas színvonalú munkáját. Ezt azonban akadályozza a pár éve hozott új bírói szervezeti törvény, amely - szerény véleményem szerint egy helytelenül értelmezett elvi koncepció folytán - gátló rendelkezésivel, vagy inkább értelmezésével egy nagyon hasznos és még sokat érő bírói munkaerő elpocsékolását eredményezte. • Köszönöm a figyelmet.