MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. június 30.

2/157. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-44. • 1978. június 30. - Napirend: - 1. A bejáró dolgozók életkörülményeinek alakulása Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-10.

terv készitése időszakában a megyei vezetésnek a különböző főhatóságokkal együttműködve kell néhány fontos fejlesztési célokat megfogalmazni és az állami bizottság elé terjeszteni, hogy érdemben oldódjanak ezek a feszültségek, amelyekről itt szó volt. A közlekedésről: A bejáró dolgozók idejük jelentős részét utón töltik el. A népgazdaság számára sem közömbös, hogy az itt töltött idő mennyi és az milyen körülmények között megy végbe. Minőségi javulást az utazási idők l/3-ával, felével csökkentve lehetne elérni. Ez kivánatos, melyhez nagymértékben kell növelni az infrastruktúrát, ezen belül az úthálózatot, mely a dolgozók szállitását biztositani tudja. Ez a fejlesztés sokba kerül a népgazdaságnak, ezért a döntésnél mérlegelni kell a lehetőségeket. Érdemi előrelépést a közlekedésben is csak akkor lehet elérni, ha nemcsák a fővárosban, hanem a fővároson belül is javul az utazásuk minősége. A megyei szervek erőfeszítései mellett összehangolt tevékenységér van szükség a fővárosi tanács, minisztériumok, Országos Tervhivatal vezetőinek, akik tehetnek a dolgozók életkörülményeinek javításáért. Véleményem az, hogy az^alapellátást a lakóhelyen kell biztosítani a lakosságnak, mert másképpen nem képzelhető el minőségi javitás. Az árukínálat, áruválaszték fejlesztését helyileg, a községekben meg kell oldani, ennek hálózatfeltételét ki kell építeni. A vitához én is felírtam magamnak a mezőgazdasági munkák végzésénél jelentkező problémákat /kétlakiak, kertmüvelés táppénzen!/ Ez szemlélet dolga! Helyén szabad értékelni ezt a jelenséget. Az életkörülmények hagyományosan kialakult módjáról; kertmüveles, stb. népgazdasági érdekből számolnunk kell. Mert azoknak a munkásoknak, akiknek lehetőségük van kertmüvelésre, ha nem nyújtunk segitséget ahhoz, hogy azt szabadsága terhére tegyék, akkor táppénzen fogják megoldani. A váci példához hasonlóan egyeztessük az igényeket. Előrelátás, terv szerűség legyen a munkában. Összességében az előterjesztést, a megfogalmazott feladatokat helyesnek tartom. Barinkai Oszkárné elvtársnő vitaösszefoglalója: Az irásos és szóbeli beszámolót a vitában felszólalók megerősítették. Az elvtársa közül többen foglalkoztak olyan kérdésekkel, melyek a megyei vállalatok és,a községek közötti kapcsolat és együttműködés kérdéseiről szólt. Érhető módon ezek az elvtársak egy pozitivabb képet adtak ezekről a tapasztalatokról, mint az üzemek és a községek közötti kapcsolatról. A jelentés készítésénél mi is azt tapasztaltuk, hogy minőségileg más a helyzet ezekkel a problémákkal kapcsolatban. A megyei üzemek sokkal inkább résztvállalnak a gyermekintézmények létesítésében, vagy a dolgozók lakáshoz való hozzásegitésében. A Mechanikai Müvek példája ebben a kérdésben modellnek számit. Ilyenné kellene fejleszteni a kapcsolatot az üzemek és a bejárók érdekében. Mi nagyon megerősödtünk abban, hogy mi ugyanazt nem kérhetjük a fővárosi üzemektől mint a megyei üzemektől, ugy érezzük nem reális, hogy egy-egy fővárosi üzemnek a hozzáállására, vagy anyagi lehetőségeire épitve oldjuk meg és tudjuk le ezt a kérdést