MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. február 10.

2/154. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1978. február 10. - Mellékletek: - - Időszerű gazdaságpolitikai feladatok Pest megyében. [brosúra]

Piest megye állattenyésztésének fejlesztési koncepciója 1990-ig Az MSZMP programnyilatkozata az elkövetkezendő 15-20 év alatt a mezőgazdasági termelés 1,5-2 szeres növekedésével számol. Ez a feladat a mezőgazdaság minden ágának intenzív, a tudomány és a technika vívmányainak gyors és hatékony alkalmazását biztosító fejlesztését igényli. A fejlesztés során a megye mezőgazdaságának szerkezete alapjaiban nem változik. A megye adottságainak megfelelően továbbra is dinamikusan szükséges fejleszteni a zöldség- és gyümölcstermelést, valamint az állattenyésztést. Az állattenyésztés fejlesztésének legfontosabb céljai: 1. A megye állattenyésztése a lehetőségekhez képest minél nagyobb mértékben járuljon hozzá az ország export árualapjának növeléséhez. 2. Az állattenyésztés lássa' el a megye lakosságát és növekvő mértékben járuljon hozzá a főváros lakosságának friss állati termékekkel való ellátásához. Elsősorban a tejtermelés fokozása a cél. 3. A nagyüzemi gazdaságok segítsék, stabilizálják a kisüzemi termelést. Az állattenyésztést a megye lehetőségeinek jó kihasználásával gyorsan és átgondoltan kívánatos fejleszteni, magas színvonalú és jövedelmező ágazattá kell tenni minden gazdaságban. A megye termőhelyi adottságai, az állattenyésztés kialakult szerkezete és volumene következtében évente tartósan mintegy 25 ezer vagon abraktakarmány behozatalra szorul. Az abrakbehozatal fokozása hosszabb távon nem látszik célszerűnek. Jelenleg kihasználatlan lehetőségek vannak a tömegtakarmány-termelés hozamainak növelésében, a rét és legelőgazdálkodás fejlesztésében, a takarmánybetakarítás gépesítésében, a tárolás és felhasználás hatékonyságának javításában, a mezőgazdasági termelés és a növekvő élelmiszerfeldolgozás melléktermékeinek jobb felhasználásában. Ezeknek a lehetőségeknek a hasznosítása elsősorban a szarvasmarha és a juh ágazatok termelésén keresztül biztosítható. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának további csökkenése várható. Mindennemű fejlesztésnek a munkakörülmények javítását, az élőmunka hatékonyságának nagyarányú növelését kell célozni. E tekintetben hasznosítható tapasztalatok vannak az élenjáró tehenészeti, sertés és baromfitartó-telepeken egyaránt. A megye termőhelyi adottságai, az állattenyésztés hagyományai tájegységenként eltérőek. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének gyakorlatilag a megye nagyobb részén megteremthetők a feltételei. Különösen kedvező lehetősége van a ráckevei, dabasi, monori, ceglédi, nagykátai és a gödöllői járások öntözésre alkalmassá tehető területein. A sertéstenyész-