MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. február 10.
2/154. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1978. február 10. - Mellékletek: - - Időszerű gazdaságpolitikai feladatok Pest megyében. [brosúra]
megyénkben is, ahol leggazdaságosabban a szarvasmarha-hizlalás és a juhtenyésztés fejleszthető. — A fő mérlegelési szempontok és vitatémák közül utolsónak említem a munkaerő kérdést. Üjra felvetik egyesek, hogy szabad-e a főváros közelében állattenyésztéssel foglalkozni, hiszen itt drágább a munkaerő. Eszközigényes ágazat, a munkaerő kiváltása drága. Hivatkoznak egyes nyugati fővárosokra, amelyek közül nem alakult ki intenzív mezőgazdaság. Mi nem egyik, vagy másik példából, hanem saját helyzetünkből indulunk ki. Abból, hogy Budapest körül történelmileg intenzív gazdálkodás alakult ki és az szükséges. Fölös munkaerő ma már sehol nincs, a termelékenység, a hatékonyság az állattenyésztésben is alapvető követelmény. Nálunk ez előbb jelentkezett, mint az ország más részein, a helyzetünk ösztönöz arra, hogy az új eljárásokat előbb vezessük be. Az ehhez szükséges feltételek meg is vannak, illetve megteremthetők. A jó vezetésre, a szakemberek számára és minőségére gondolunk, valamint arra, hogy az üzemek fejlesztési alapja a területre vetítve kétszerese az országos átlagnak. Ha nem is könnyen, de megfelelő állami támogatással megteremthető az anyaerő is a programok megvalósításához. A fejlesztési programunk az előttünk álló 10-15 esztendőre az állati termékek előállításában a következő előrelépést tartalmazza: — az árutej termelése a jelenlegi 110 millió literről 200 millióra emelkedjen, — a marhahús termelésben maradéktalanul hasznosítani akarjuk mindazokat a feltételeket, amelyek elsősorban a húsmarha tartásában hasznosíthatók, — a sertéshústermelés 52 ezer tonnáról — 64 ezer tonnára emelkedjen, — a baromfitenyésztés az V. ötéves tervi új beruházások és a folyamatos korszerűsítések eredményeképpen tovább fejlődik. A hústermelés a 21 ezer tonnáról — 30 ezer tonnára növekedjen, a tojástermelés pedig 350 millió db-ról 400-420 millió db-ra emelkedjen, — a vágójuh 1600 tonnáról, a gyapjú 330 tonnáról másfél-kétszeresére kell hogy nőjjön, — további fellendülés várható a kisállattenyésztésben is. A célok megvalósítása érdekében a genetikai, a termeléstechnikai és az ökonómiai intézkedéseket szerves egységben kell meghozni. Ha a feladatok között sorrendet állítunk fel, akkor kétségtelenül a takarmány termelésről és felhasználásról, azon belül is a tömegtakarmányokról kell szólni. A takarmány értéke az állattenyésztés összes költségének 2 /3~át teszi ki, tehát a termesztésben, a tárolásban és a felhasználásban elért hatékonyság-növekedés jelentősen növelheti a gazdasági eredményt.
