MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. február 10.

2/154. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1978. február 10. - Mellékletek: - - Időszerű gazdaságpolitikai feladatok Pest megyében. [brosúra]

A megye vadgazdálkodásában a legnagyobb volument a mintegy 170 ezer fácán képezi. Minden állatfajra vonatkozóan elmondhatjuk, hogy a takarmányozás színvonala javult, de a fejlődés mértéke nem kielégítő. A tömegtakarmány-termesztés színvonala jelentősen elmarad az áru növénytermesztés színvonalától. A gyepterületek hasznosítása alig fejlődött. A termésátlagok alacsonyak és a betakarítás, valamint a tárolás technológiája korszerűtlen, gépesítettségi foka nem kielégítő. A tömegtakarmányok betakarítási, tárolási veszteségei 30-40%-ot is elérnek. A tömegtakarmányozás hibáit a gazdaságok abrakkal korrigálják. A mezőgazdasági nagyüzemekben és a feldolgozó üzemekben keletkezett melléktermékek takarmányozási célra való hasznosítása nem kellően megoldott. A beltartalmi vizsgálatokon alapuló takarmányozás még nem vált általánossá. Ezek a hibák is hozzájárulnak ahhoz, hogy a megye állatállományának abrakszükségletéből több mint 35%-ot más megyéből kell behozni. Az állattenyésztés épületeinek műszaki állapota heterogén, technológiai felszereltsége az indokoltnál is változatosabb. A szakosít ott sertésés baromfitelepek épületei és technológiája kiforrottabb, mint a tehenészeti telepeké. Az alkalmazott technológiák többségükben nagy energia igényűek és sok esetben az állat igényeinél drágább műszaki megoldásúak. A telepek trágyakezelése csak kevés helyen nyert eddig megnyugtató megoldást. A munka szervezettsége — elsősorban a tehenészeti telepeken — nem kiforrott, és ebből adódóan a munkatermelékenység általában alacsony. A régebben épített istállókban a gazdaságos állatitermék-előállítást csak korszerűsítéssel lehet megvalósítani. A szakember-ellátottság az állattenyésztésben is javult. Minden szakosított telepnek felsőfokú végzettséggel rendelkező vezetője van. Az állattenyésztésben dolgozók között azonban a szakmunkások aránya a baromfiágazat kivételével kedvezőtlen, a szarvasmarha-ágazatban 20-25%. sertéságazatban csak 10%. A kedvezőtlen munkaidőbeosztás következtében — a magasabb jövedelmek ellenére — munkaerőgondok jelentkeznek. A fiatalok közül egyre kevesebben választják élethivatásnak ezt a foglalkozást. A megye állategészségügyi helyzete jelentősen fejlődött. A megyében 150 állatorvos dolgozik, közülük 75-en üzemi állatorvosként. Jó munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkra a szarvasmarha-állomány az állami gazdaságokban teljes egészében, a termelőszövetkezetek 89%-ában, és a kisüzemek 97%-ában gümőkórmentes. Indokolatlanul magas viszont — főként növendékkorban — az állatelhullás. A szarvasmarha-állomány 10%-a, a sertésállomány 20%-a, a baromfiállomány mintegy 5%-a hullik el. Az állati hulladék begyűjtése és feldolgozása területén még jelentős lemaradás tapasztalható. A kisüzemi állattartás továbbra is jelentős. A megye baromfiállományának mintegy 75%-a, a sertésállomány több mint 50%-a, a szarvas-