MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. február 10.

2/154. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1978. február 10. - Mellékletek: - - Időszerű gazdaságpolitikai feladatok Pest megyében. [brosúra]

A nagyüzemek állatállománya és azok termelése járásonként ezen belül erősen differenciált. Jelentős nagyságrendet képvisel a ráckevei, a ceglédi és a szentendrei járások tehénállománya, ugyanakkor a monori, a dabasi és a nagykátai járásokban adottságaikhoz mérten kevés szarvasmarhát tartanak. A baromfi-tenj-ásztésben a dabasi, sertéstenyésztésben a ceglédi, és juhtenyésztésben a ráckevei járás az élenjáró. Kiemelkedő termelési eredményeket ért el a dunavarsányi Petőfi Mgtsz, a kiskunsági ÁG, a kocséri Petőfi Mgtsz, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Mgtsz, az érdi Bentavölgye Mgtsz tehenészete, a ceglédi Állami Tangazdaság, a herceghalmi Kísérleti Gazdaság, a törteli Dózsa Mgtsz sertéstenyésztése, a hernádi Március 15 Mgtsz, és a Sasad Mgtsz baromfi-tenyésztése. Az állatállomány genetikai termelőképessége — a tervszerű keresztezések és új fajták tenyésztésbe állításával — növekedett. A nagyüzemi baromfi- és sertéstartásban általánossá vált és a kisüzemekben is egyre jobban terjed a hibrid és intenzív fajták tartása. A szarvasmarha állomány zöme még magyartarka, de már az állami gazdaságok teljes állományát és a szövetkezetek állományának 70%-át átalakító keresztezésbe vonták. A juhtenyésztésben a hús-, gyapjútípusú fajták kerültek előtérbe. A nagyüzemi szarvasmarha-állomány koncentrálása nagyfokú volt. 1964-ben 18 állami gazdaság átlagosan 334 és 179 termelőszövetkezet átlagosan 66 tehenet tartott. Jelenleg 9 állami gazdaságban átlagosan 842 és 67 termelőszövetkezetben átlagosan 401 tehenet tartanak. Az állomány 50%-a az egyenként 300 férőhelyet meghaladó 52 szakosított tehenészeti telepen van. A nagyüzemek tehénállományának 85%-a hasznosítási irány szerint szakosodott. A szakosodás elsősorban a tejtermelés irányába történt, a húshasznú állomány részaránya 12%-ot képvisel. A tejtermelés növelése érdekében 5400 intenzív tejtermelő import üszőt állítottak tenyésztésbe. Az ágazat tejtermelési színvonala 1975-ig alig változott, 2800 liter/év körül ingadozott, 1976-ban viszont már elérte a 3145 litert. Ezzel a hozamszinttel a megyék közötti rangsorban a második helyre léptünk. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése során az elmúlt években jelentős beruházások létesültek. Az ország szakosított tehenészeti telepeinek 10,5%-a a megyében épült. Ezzel párhuzamosan nőtt a tehénlétszám és megközelítette a 45 ezret. Az állomány alakulása azonban szektoronként jelentős eltéréseket mutat. A termelőszövetkezetek tehénállománya 125%-kal, az állami gazdaságoké 7%-kal növekedett, a kisüzemi állomány pedig 43%-kal csökkent. A tehénállomány V. ötéves tervben előirányzott 16%-os növekedéséből már 1976-ban 7% realizálódott. A sertéstenyésztés hosszú idő átlagában fejlődött, az állomány a tervezett mértéket is meghaladta. Céltudatos és folyamatos fejlesztés történt a nagyüzemi sertéstenyésztésben. A kistermelésben is nőtt a sertésállomány, de időnkénti visszaesésekkel (ciklikusan) és ez a népgazdaságnak