MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. december 20.

2/153. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-96. • 1977. december 20. - Napirend: - 1. A cigány lakosság helyzete és a társadalmi beilleszkedés meggyorsításának feladatai Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.

Herceg Ferenc elvtárs MSZMP Központi Bizottság Barinkainé elvtársnő azzal kezdte,hogy a pártbizottság elsőizhen foglalkozik e témával. Ehhez hozzá lehet tenni, hogy nálunk Magyarországon. Tisztelettel és megbecsüléssel lehet illetni a pártbizottságot hogy volt olyan bátor és napirendre tűzte e kérdést mely a társadalmat gyakran foglalkoztató és társadalmi feszültségeket okozó probléma. A pártbizottsági ülés méltóképpen - és ennek a témának megfelelő szinvonalon- foglalkozik e kérdéssel.Az anyagot jónak, a bevezetőt is nagyon színvonalasnak,irodalminak, ha politikai oldalról nézzük lelkesítőnek tartom, amely a hangvételével is megpróbálta közelebb hozni a pártbizottság valamennyi tagjáhc:: e témát. A hozzászóláso ban egyik elvtárs emlitette,hogy a szegkovácsok szövetkezetében cigány munkások dolgoznak van olyan akinek 2o éves munkaviszonya van. Számunkra ez nem jelent problémát. Propaganda céljára fel lehet használni. A problémát a putri lakók jelentik, akik embertelen körülmények között élnek. A gyermekeik előtt semmilyen perspektíva nincs. A magyar gyermekek iskolázottsága tekintetében is vannak gondok, de nem azonosíthatók a cigány gyermekek helyzetével, lehetőségeivel. A cigány gyerekeknek,akik putriban születtek nagyon nehéz az életben vinni valamire. Nem lehet nemzetiségi kérdésként kezelni a cigány kérdést. Egyes cigányok,akik beilleszkedtek megtagadják cigány mivoltukat. Óvatosan kell ezzel bánni. Az a pozitiv, ha megtagadja azt a cigányt, aki ingyen élő, aki piszkos, aki nem dolgozik. A cigányok folklór értékeit megbecsüljük. Az előítéletekkel kapcsolatban,amelyek cigány oldalról és magyar oldalról is jelentkeznek legfontosabb megoldás,az, hogy azokat a tényeket szüntessük meg amelyek ezeket az előítéleteket még mindig táplálják. Hogy a cigánygyermekek bekerüljenek az iskolába ahhoz előkészítésre van szükségek. Sokszor találkozunk azzal, hogy a cigánygyerekekre azt mondják nem tud magyarul,csak cigányul. Nincsenek tisztában a fogalmakkal. Pl. van olyan cigánygyermek aki életében nem látott asztalt,nincs fogalma róla nem is tud róla beszélni. Ezért ha elveinknek ellentmond is szükség van