MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. december 20.
2/153. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-96. • 1977. december 20. - Napirend: - 1. A cigány lakosság helyzete és a társadalmi beilleszkedés meggyorsításának feladatai Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.
kapcsolatot különböző férfiakkal, ezt többször kifogásolta, emiatt végül köztük napirenden voltak a nézeteltérések, veszekedések, a fiú is kezdte elhanyagolni a munkáját, idegileg komoly mértékben károsodott, majd egy alkalommal, amikor az édesanyja ismét ittasan tért haza, köztük ujabb szóváltás keletkezett, ennek során a fiú kést rántott és megölte az anyját. A bűnügyi statisztika érthető okokból nem különböztet meg cigány és nem cigány bűnelkövetőt. A Pártbizottság tájékoztatására átnéztem a főügyészségre 1976-ban vádjavaslattal érkezett valamennyi fiatalkorú ügyét. Számszerint 550 ügy érkezett, ezek közül 61 ügyben volt cigányszármazású elkövető, éspedig akként, hogy 48 ügyben csak cigány elkövetők voltak, 13 ügyben pedig veg^resen, cigányok és más fiatalkorúak. A 350 ügyben 584 fiatalkorú szerepelt, ebből 124 cigán3?-származású /21-22 %/. Az ügyeket közelebbről vizsgálva 50 ügyben erőszakos garázda jellegű cselekménjrt valósitottak meg /3 emberölés, illetve annak kisérlete, 9 rablás, 9 súlyos testi sértés, és 9 garázdaság/. A további 51 ügyben lopás, ezek között számos betöréssel lopást valósitottak meg. A megyében mintegy 60 ezer vétőképes - 14-18 életév közötti fiatalkorú van, tehát ha összesenben vizsgáljuk évente minden 100 fiatalkorukból mindössze egy követ el ismertté vált bűncselekményt, a 60.000 vétőképes fiatalkorú közül 2000 főre becsülhető a cigány fiatalkorúak száma, ők viszont 6 ^-ban követnek el évente bűncselekményt. Sajnos hasonló az arány a gyermekbnnözést illetően is, ezért örülök annak nagjron, hogy ma a pártbizottságunk kompex módon tárgyalja a cigányság helyzetét az eddig elért eredményeket és a jövőbeni feladatokat. Még egy kérdésről kivánok szólni, nevezetesen az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlásáról. Lehetővé kell tenni azt, hogy a cigánylakosság is maradék nélkül gyakorolhassa állampllgári jogait, sajnos hellyel-közzel előfordul, hogy ebben akadályozzák őket, meg kell azonban mondanom, hogy az ilyen esetek fordulnak elő kisebb számban, a jellemző még az, hogy a kötelességeik teljesítését illetően találkozunk inkább törvénysértésekkel. Központi intézkedés hatásaként nem lépünk fel a 14. életévét be nem töltött cigánylánnyal történő házassági együttélés /közös háztartásban élés/ esetén, holott ez törvényeink szerint megrontást képez. 2i