MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. szeptember 23.

2/150. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-55. • 1977. szeptember 23. - Napirend: - 1. Jelentés a megye állattenyésztési programjának végrehajtásáról. Pest megye állattenyésztésének koncepciói 1990-ig. - - Szóbeli kiegészítés. 30-43.

r Tisztelt Pártbizottság! Pontos napirendet tárgyaljunk, hiszen az állattenyésztés a a mezőgazdasági termelésben, a lakosság élelmiszerellátásában és az exportban nagy és egyre növekvő arányt képvisel* Jelentős az időé szak is, amelyet átfog az értékelő jelentés és a program együttesen: 196^.-i.9.^-ig közel 3 évtized* Ennek megfelelően igyekeztünk gondosan összegezni a megtett utat és felvázolni a fejlesztési koncepciókat. Igényeltük a megye sok pártmunkásának, állami, és gazdasági vezetőjének, tudományos kutatóinak a segitségét, Egyórtelmüen elmondhatjuk, hogy minden elvtárs örömmel és felelősségérzettel vett részt az előkészítésben. Köszönetünket fejezzük ki a végzett mun-káért a megyei Állattenyésztési Felügyelőség dolgozóinak, a Gödöllői Agrártudományi igyetem és a herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet tudó sálnak, vezető inak, az Állami Gazda* ságok PestóNógrád megyei Pposztályának, a megyei Állategészségügyi Állomásnak, a MESZÜV-nek, a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és llusipari Vállalatnak, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalatnak, valamint a párt apparátusban és a mezőgazdasági üzemekben dolgozó elvtársainknak. A megyei Pártbizottság átfogóan először 1964-ben határozta meg az állafenyésztós fejlesztésének az elveit. Azóta a testületeink most ötödször foglalkoznak önállóan, vagy az ötéves tervi koncepciók részeként az állattenyésztés fejlesztésével. Ez is jelzi, hogy a vezető párt szervek mindig fontos feladatnak tekintették. Ráskülömb«n nem is tudtuk volna elérni azokat az eredményeket, amelyekről az irásos jelentésben a Végrehajtó Bizottság számot adott. Igaz,hogy a megyében az állatsürüség kisebb az országos átlagnál, de ez a mezőgazdaságunk intenzív, sokirányú városellátó jellegű fejlődésével függ össze,Tanulságos azonban állatfajonként és szektoronként is megvizsgálni a kérdést. Akkor derül ki, hogy a kisgazdaságokban van nálunk viszonylag kevesebb állat. Ez az ipari dolgozók magas arányát, a bejáró dolgozók i-agy számát, az urbanizálódó fővároskörnyéki nagyközségeket és az üdülőterületeket szárnitásbavéve a megye adottságának tekinthető. A nagyüzemekben a szarvasmarha és baromfitartás intenzivebb az országosnél, az állaománysűrűség 6 %-kal nagyobb.