MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. november 14.

2/138. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1975. november 14. - Napirend: - 2. A politikai oktatás középtávú irányelve. - - Előterjesztés. 20-38.

a termelőmunkában, kö'zéletisége alapvetően meghatározza a megye dolgozóinak gondolkodását. Erősödött a szocialista brigádok szerepe, társadalmi hatása. A propaganda továbbra is tegyen erőfeszitéseket annak a megértetésére, hogy a munkásosztály vezető szerepének maradéktalan érvényesítése feladataink végrehajtásának feltétele, a szocialista építés követelménye. Ehhez szükséges a munkások ideológiai-politikai ismereteinek állandó bővitése, politikai tudatosságuk és aktivitásuk növelése. Sokoldalúan mutassuk be a vezető szerep érvényesítésének területeit és feltóteleit. Tudatosítsuk annak politikai jelentőségét, hogy a párt- társadalmi és állami szervek testületeibe és a vezetői munkakörökbe kellő arányban kerüljenek a termelésben és a közéleti tevékenységben élenjáró munkások. Továbbra is fel kell lépni a vezetőszerepet egyoldalúan, értelmező, vagy azt tagadó nézetek ellen. A munkásosztály vezető szerepével összefügg, ezért politikai súlyának megfelelően kell foglalkozni az üzemi, munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésével. A hangsúlyt a tartalmi fejlesztésre kell helyezni. Az oktató-nevelő munka segítse elő, hogy a dolgozók élhessenek és éljenek jogaikkal, befolyásuk növekedjen. Az üzemi demokráciához tartozóként hangsúlyozza a szervezettség, a rend és fegyelem szükségességét, a jogok és kötelességek szerves egységét. Határozottan bírálja a demokrácia minden irányú megsértését, az érdektelenséget és közönyt is. - A termelőszövetkezeti parasztság a megye aktiy keresőinek 12.5 % -a, Politikai öntudata, szakképzettsége növekedett. A gépesítés, az iparszerü termelési eljárások, a kemizálás széles körű elterjedése, a nagyüzemi munkaszervezetek fejlődése megváltoztatja a tsz-ekben a termelőmunka jellegét, ipari-szakmai jellegű munkává alakítja át. A munkakörülmények megváltozása következtében a parasztság életformája alapjaiban megváltozik: a munkáséletforma vonásai válnak jellemzővé. A szövetkezeti tulajdon szocialista vonásainak erősödése, a gazdálkodás fejlődése elősegítette a parasztság gondolkodásának közösségivé válását: a közösben végzett munka, a szakértelem, a közösségért vállalt felelősség egyre inkább a társadalmi értékmérő. Ugyanakkor tovább kell segíteni a szövetkezeti tulajdon fejlődése és a szö—