MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.
2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]
A szakszervezetek jelentősége, szerepe a beszámolási időszakban tovább nőtt annak a társadalmi átrétegződésnek folytán is, amely az elmúlt esztendőkben a megyében megmutatkozik. Különféle gazdasági és társadalmi okok folytán nagy tömegek kerültek az ipari termelésbe, ami egyben helyzetük, életformájuk, szemléletük változásával jár. Tömegesen kezdődött el sok helyen a munkássá válás folyamata. Többnyire ez egyben a szervezett munkássá válás folyamatát is jelenti, mivel - mint a szervezettségi mutatók tanúsítják többségük belép a szakszervezetbe, része lesz a szakszervezeti mozgalomnak. E jelenség kihatásaival számolnunk kell a szakszervezeti munka megítélésében. Meghatározó tényező az is, hogy a szakszervezetek különböző szintű választott testületeiben több mint ezer fővel nőtt a párttagok száma. Jelenleg a szakszervezetek a megyében 177 ezer 775 dolgozót tömörítenék soraikba (18 438 fővel többet a négy évvel ezelőttinél), ami a megye dolgozóinak 93,9 százalékos szervezettségét jelenti. Javult a vezetésben a nők aránya: jelenleg 47,3 százalék, a fiataloké pedig 42 százalék. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szakszervezeti mozgalomban céltudatos munka bontakozott ki a legfőbb teendők körül: az úgynevezett kettős érdekvédelem biztosításában, ami a szakszervezetek termelést segítő tevékenységében, a munka- és életkörülmények javításában, valamint az üzemi demokrácia szélesítésében és a munkások műveltségi színvonalának további emelésében jelentkezik. A szakszervezetek termelést segítő tevékenységének eredményeképpen tovább gazdagodott a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom mind tartalmában, mind formájában. Nagy részük van a szakszervezeteknek abban, hogy az MSZMP XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indult versenymozgalomban megbecsülésre méltó eredmények születtek. A termelést segítő tevékenységet kedvezően befolyásolták azok a központi életszínvonal-politikai intézkedések is, amelyeknek előkészítésében, végrehajtásában aktívan vettek részt a szakszervezeti szervek. Jelentősen fejlődött a Szakszervezetek megyei Tanácsának irányító munkája is az elmúlt időszakban. Megerősödtek az iparági szakmai szakszervezetek megyei szervei és az alapszervezetek vezető testületei is. Eredményesen segítették a megye társadalmi, politikai, gazdasági feladatainak megoldását. Behatóan foglalkoztak a szakszervezetek a munkásszállásokon lakók életkörülményeinek javításával, a lakásépítés segítésével, a munkások érdekvédelmével, a társadalombiztosítás fejlesztésével, a dolgozók üdültetésével. Figyelemmel kísérték a dolgozó nők, fiatalok élet- és munkakörülményeit és számos esetben léptek föl kezdeményezőként a kedvezőbb körülmények megteremtésében. Mindinkább érvényesül a megyében az a helyes szemlélet, hogy a szakszervezeti munka fejlesztése közös feladata a pártszervezeteknek, a szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak, az állami és a gazdasági vezetőknek. E szemlélet gyakorlati érvényesítését több együttműködési megállapodás is biztosítja. A Kommunista Ifjúsági Szövetség tömegbázisa, az ifjúság életében betöltött szerepe erősödött a beszámolási időszakban, nőtt a KISZ-vezetők, a KISZ-apparátusok tekintélye. Az ifjúsági munka meghatározója a Központi Bizottság 1970. februári ifjúságpolitikai határozata volt, amelynek érvényesítésével mind a szemléletben, mind a gyakorlati munkában figyelemre méltó fejlődés következett be. Sikerült előbbre lépni annak a gondolatnak az elterjesztésében, hogy az ifjúság nevelése nem csupán a KISZ feladata, hanem az egész társadalomé. Konkrét eredmények mutatkoznak a mélyebb társadalmi felelősség kibontakoztatásában, ezzel együtt a társadalmi felelősség és az ifjúság nevelésének közüggyé tételében még sok a tennivaló. Növekedett a KISZ befolyása tagságára és a KISZ-en kívüli fiatalokra is, amelyet több akció, politikai demonstráció jelez. Kiemelkedik közülük a Forradalmi ifjúsági Napok rendezvénysorozata. A fiatalok eszmei, politikai, erkölcsi arculatának formálásához jelentékenyen hozzájárult az 1974 tavaszán lezajlott vitasorozat napjaink fórra dalmiságáról.
