MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.

2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]

ÁLLAMI SZERVEK, TÖMEGSZERVEZETEK MUNKÁJA, PÁRTIRÁNYÍTÁSA Az MSZMP X. kongresszusa óta tovább erősödött a párt vezető szerepe és ennek konkrét eredményeit tapasztalhattuk a megyében is. A megye pártszervei, szervezetei nagy gondot fordítottak a párt tömegkapcsolatainak a fejlesztésére, a pártirányítás hatékonyságának növelésére. Megyénkben az állami szervek, tömegszervezetek és -mozgalmak alapvetően eleget tettek feladatuknak, mindenekelőtt a szocializmus építésének időszerű feladataira, a X. kongresszus határozatainak végrehajtására mozgósították tagságukat, megyénk pártonkívüli dolgozóit. Szükség esetén megfelelően képviselték, védelmezték a dolgozók törvényes jogait, érdekeit, általában fontos szerepet töltöttek be a közéletben, a szocialista demokrácia érvényesítésében és fejlesztésében. A megyei pártbizottság irányító munkája, (amely határozati érvénnyel az állami szervekben és tömegszervezetekben, mozgalmakban - a KISZ kivételével - csak a kommunistákra kötelező (megfelelő elvi, politikai, szervezeti önállóságot biztosított és biztosít e területen. Az alsóbb pártszervek munkájában is a pártirányításnak ezek az elvei érvényesültek. Ennek megfelelően fejlődött megyénkben az állami szervek - tanácsok, bűnüldöző szervek, igazságszolgáltatás, Népi Ellenőrzési Bizottság munkája, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak tevékenysége. Az idén huszonöt éves tanácsrendszer keretében, a beszámolási időszakban is jelentős változások mentek végbe. A megye ötvenegy nagyközségének, tizennyolc közös tanácsú községének és hatvanhat községének, hat városának tanácsa és kilenc járásnak hivatala alapvetően jól szolgálta - az új tanácstörvény megfelelő alkalmazásával is — a kitűzött társadalompolitikai célokat. Növekedett önállóságuk, önkormányzati jellegük, szélesedett a tanácsi munka társadalmi bázisa. A két alkalommal lezajlott általános tanácsi választások növelték a megyében is a közéleti érdeklődést. Ez a légkör ösztönzően hatott a tanácstagok munkájára is. Számos helyen már szorosabb a kapcsolat a közügyek intézésében a tanácstagok és a munkahelyi kollektívák között. A megyei tanács munkájában érvényre jut a központi irányítás és a helyi érdekek képviseletének összhangja. Közép- és hosszú távú terve alapján sikeresen foglalkozik a megye fejlesztésével, erősíti az állami felügyelet helyes gyakorlását. A végrehajtó bizottság igényesebb munkája is elősegítette, hogy kedvezően alakul a megye IV. ötéves tervének végrehajtása. Javul az elsőfokú végrehajtó bizottságok és az igazgatási szervezet működése, a hatósági munka törvényessége. Az országos hatáskörű szervekkel kialakult jobb és rendszeresebb kapcsolatok is eredményesen gyümölcsöztek. Különösen számottevő a Központi Bizottság illetékes osztályainak segítségén túl az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium támogatása. Az új követelményeknek nűndinkább megfelel a helyi tanácsok tevékenysége is. Megnövekedett hatáskörük erősítette önállóságukat, amellyel jól élnek, felelősséggel szervezik a lakosság igényeinek lehetőség szerinti kielégítését és meghatározói lettek településük fejlődésének. Ehhez párosult a lakosság munka- és anyagi részvállalásának, közreműködésének lényeges megnövekedése, amely az előbbivel együttesen előreláthatóan a IV. ötéves terv város- és községfejlesztési előirányzatának túlteljesítését eredményezi. A tanácsok munkája 27