MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.

2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]

Az elmúlt időszakban a megye pártéletében különös gonddal foglalkoztunk a pártalapszervezetek munkájának erősödésével, szerepük növekedésével. A járási, városi pártszervek az üzemi, községi pártbizottságok, pártvezetőségek munkájuk során a fő figyelmet az alapszervezetek tevékenységének fejlesztésére fordították. Helyszíni segítő és ellenőrző munkájuk hatására fejlődött önállóságuk, felelősségük, kezdeményezőkészségük. A községi pártbizottságok és pártvezetőségek a területükön levő alapszervezetek tényleges irányítóivá váltak. Megyénkben ennek azért is van különös jelentősége, mert a 93 községi pártszervhez 666 alapszervezet (az összes alapszervezetek 47,9 százaléka) és a 19 318 párttag (az összes párttagság 46,8 százaléka) tartozik. A pártalapszervezetek fejlődő munkájuk során, mindenütt a taggyűlés által jóváhagyott munkaterv szerint dolgoznak. Bevált a pártalapszervezetekben a beszámoló taggyűlések rendszere, növekedett a párttagság aktivitása. A pártvezetőségek a korábbi éveknél igényesebben törekedtek arra, hogy lehetőleg minden párttagnak legyen pártmegbízatása. Ennek eredménye, hogy a párttagság mintegy 80 százaléka rendelkezik állandó, vagy időszakos, de konkrét pártmegbízatással. Egyre gyakrabban kérik számon a pártalapszervezetek vezetőségei a pártmegbízatások teljesítését, a cselekvő részvételt a párthatározatok végrehajtásában. Az alapszervezeti pártmunka valamennyi korábbi gyengeségét még nem sikerült teljesen felszámolni, a megyei pártbizottság, a járási, városi pártbizottságok erőfeszítései ellenére sem. Előfordul, hogy az alapszervezeti titkár egyszemélyben dönt, vagy állást foglal olyan kérdésekben, amelyek a vezetőség vagy a taggyűlés hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor még mindig nem érvényesül kellően az egyszemélyi felelősség a határozatok és a feladatok végrehajtásában. Nem javult megfelelően a kislétszámú (a 10 főn aluli), elsősorban hivatali, intézményi pártszervezetek munkája. Biztató, hogy a pártalapszervezetekben az aktivitással együtt fejlődött a bírálat és önbírálat. Ezt bizonyították a párttagok négyéves munkáját értékelő pártcsoport ülések is, melyeken a tagság 90 százaléka vett részt és a megjelentek 65 százaléka mondott véleményt. Ebben az is szerepet játszik, hogy a X. kongresszus óta fejlődött a párttagság informáltsága. Politikai aktivitásuk növekedésének alapja, hogy több határozatot ismernek, mint a korábbi években. Több alkalommal rendeztek pártalapszervezeteink rendkívüli taggyűléseket, hogy ismertessék a Központi Bizottság időszerű határozatát, állásfoglalását. A Központi Bizottság időszerű határozatának megfelelő gyors tájékoztatásokat a párttagság egyetértéssel fogadta és várja a jövőben is. A termelőszövetkezeti pártszervezetek párhuzamosan erősödtek a termelőszövetkezetek gazdasági koncentrációjával. Részük van az elért eredményekben, felelősséggel érvényesítik a társadalom akaratát a termelés, az elosztás területén. (Jó példák erre: Hernád, Tök, Páty, Pilis, Vácszentlászló.) Csökkent azoknak a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek a száma, amelyek a megnövekedett követelményeknek nem tudtak eleget tenni. Néhány alapszervezetben a munkamódszer továbbra is elmarad a követelményektől. Mindinkább gyakorlattá válik az érdemi foglalkozás közel négyezer pártcsoporttal. Taggyűlések előtt többnyire pártcsoport-értekezleteket tartanak és ezeken a párttagság tájékoztatást kap a következő taggyűlés napirendjéről, a beszámoló főbb kérdéseiről. Ez elősegíti a tagság felkészülését. A megyében fejlődött a pártdemokrácia is. A pártszervezetek nagy többségében törekedtek továbbfejlesztésére. A választott testületek tagjai a vitában és a döntésben egyenragúan vesznek részt, hasonlóképpen a tervek elkészítésében is. A választott vezetők többsége rendszeresen beszámol tevékenységéről. Mindinkább gyakorlattá válik, hogy a döntések előtt megismerni kívánják a vezetők a párttagság véleményét. A párttagság egyre nagyobb tömegeiben nyilvánít véleményt, él a bírálattal és mondja el javaslatait a problémák megoldására. A párttagság növekedése a kongresszust követően a kívántnál nagyobb ütemű volt, 1972-től jobban előtérbe kerültek a minőségi követelmények. Évente mintegy 1850 új tag került a pártba, elsősorban az ipari munkások, fizikai dolgozók, nők és fiatalok köréből. A felvettek 78 százaléka fizikai dolgozó, a felvett fiatalok 68,6 százalékának ajánlója a KISZ taggyűlés volt. 22