MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.

2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]

A fizikai dolgozók gyermekeivel való törődést mindvégig politikai kérdésként kezeltük. További lépések történtek pedagógiai és anyagi segítségükben. Középiskolai továbbtanulást segítő tanfolyamokat, nyári szaktáborokat, szakköri foglalkozásokat szerveztünk. 1974-ben közülük 859-en részesültek megyei ösztöndíjban, 3,3 millió forint összegben. A középiskolákban tanulók 58,7%-a, a kollégisták 82,7%-a fizikai dolgozók gyermeke. Az oktató mevelőmunka személyi feltételei nem problémamentesek. Tovább növekedett a képesítés nélküli nevelők aránya. Ennek enyhítésére a megyei tanács ösztönzi és segíti a képesítés nélküli nevelők továbbtanulását, a nagykőrösi gimnáziumban és a fóti gyermekvárosban óvónőképző szakközépiskolai tagozatot létesített. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége 1973-ban együttes ülésén tárgyaltak a pedagógusok élet- és munkakörülményeiről, és egy sor jelentős intézkedést hoztak. 1971-től közel 400 pedagógus részesült kedvezményes lakásépítési kölcsönben, a városokban tanácsi lakásokból növekvő mennyiséget biztosítanak a pedagógusoknak. Bevezették és elterjesztették a törzsgárdamozgalmat. Növekszik a kitüntetett pedagógusok száma. Jó politikai hatást váltott ki az Arany János Pedagógiai Díj alapítása és első éves adományozása. Az oktató-nevelő munka alapján differenciált bérezést valósítottak meg. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem oktató-nevelő munkájában is jelentős fejlődés tapasztalható. Javult az oktatás és nevelés összhangja. Az egyetemi élet demokratizmusának kiszélesítését jól szolgálta a réteg és hallgatói képviseleti rendszer megvalósítása. Az előkészítő tanfolyamokon eredményesen segítették a munkás-paraszt származásúak továbbtanulását, arányuk 52%-os. A megyében működő tudományos kutató intézetek és az Agrártudományi Egyetem a tudomány politikai irányelveinek megfelelően erőteljesebben bekapcsolódtak az országos fő témák kutatásába. Tudományos kutatási tevékenységük jobban kapcsolódik a társadalmi feladatainkhoz. Az egyetem pl. irányítja a falu szociológiai vizsgálatait a többi agrár jellegű kutató intézetekkel együtt megfelelő részt vállalnak az országos élelmiszer-gazdasági kutatási programból. Segítik Pest megye szarvasmarha- és sertéstenyésztési, kisállattenyésztői, kertészetfejlesztési stb. programját, bekapcsolódtak a gyenge termelőszövetkezetek fejlesztési terveinek a kidolgozásába. A közművelődés A beszámolási időszakban megyénk közművelődése lendületesen tovább fejlődött. A munka irányát a X. kongresszus állásfoglalása, a megyei pártbizottság 1969. évi közművelődési határozata szabta meg. Nagyobb figyelem irányult a munkásműveltségre, a művelődési lehetőségek fejlesztésére, a munkásszállásokon folyó eszmei, politikai, kulturális nevelőmunkára. A Központi Bizottság 1974. márciusi határozata alapján a megyei pártbizottság 1974 szeptemberében tárgyalta a megye közművelődési helyzetét. A négy év során elért eredményeinkben döntő szerepük volt a pártszervezeteknek, a kommunistáknak. Növekedett a közművelődés társadalmi rangja, szerepe. A közművelődési intézmények hatékonyabban vesznek részt a megye dolgozói, elsősorban a munkások és az ifjúság szocialista tudata, műveltsége növelésében. Az elmúlt két évben - az országos szintet is meghaladóan - elterjedt a közművelődési intézmények közös fenntartása. 1971-ben csak egy ilyen intézmény volt megyénkben, jelenleg már közel 50. A váci járásban valamennyi közművelődési intézményt közös fenntartásba vettek, megteremtve ezzel az anyagi, szellemi erők koncentrálásának feltételeit. Elismerésre és követésre méltó társadalmi összefogással épül a váci városi és Szentendrén épülő megyei művelődési központ. A megyei pártbizottság 1969-es határozata a megye sajátosságaira építve az általános közművelődési feladatok mellett tájegységenként fogalmazta meg a teendők irányát. A tájcentrumokra építés helyesnek bizonyult, amit az elért eredmények igazolnak. 18