MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.

2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]

fordították. Üzemi szervezeteik, működési módszerük nem kiforrott, irányításuk színvonala alacsony, az ellenőrzés nem kielégítő. Fejlesztésük nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai szempontból is jelentős, mert — figyelembe véve működési alapelveiket — csíráját képezhetik a szövetkezeti tulajdon továbbfejlesztésének, a termelőerők további koncentrálódásának. A termelőszövetkezeti vezetők ezért nagyobb felelősséggel foglalkozzanak velük. Az ipari, építőipari termelés növelésére kedvezően hatott az igényekhez jobban alkalmazkodó vállalati magatartás, a korszerűbb gyártási eljárások bevezetése, a termékszerkezet javulása, egyes területeken az exportlehetőségek bővülése. A különböző intézkedések, mindenek előtt a nagyüzemi munkások bérének rendezése, az országos szakmai bértáblázat alkalmazása, valamint az egyéb jövedelemszabályozó és szociálpolitikai intézkedések hatására az iparban tovább csökkent a fluktuáció, javult a munkafegyelem, nőtt a munkatermelékenység. Az iparban a termelés növekedésének 90%-a származik a termelékenységből. A termelékenység évenkénti üteme 6%-kal nőtt, az előző tervciklus 5,1%-ával szemben. A megye iparában foglalkoztatottak száma meghaladja a 100 000 főt, ami 2,3%-kal több, mint 1970-ben. A munkás létszám növekedésénél gyorsabban nőtt az alkalmazottak száma, ami felhívta a pártszervezetek figyelmét a kérdés alaposabb vizsgálatára, az esetenkénti helytelen tendencia megváltoztatására. A megye területén levő ipari üzemek egy része továbbra is munkaerőhiánnyal küzd. A pártértekezlet óta kedvezően fejlődött a vállalati gazdálkodás. A tervidőszak első 3 éve alatt a minisztériumi ipar 54%-kal, a tanácsi ipar 46%-kal, a szövetkezeti ipar 66%-kal növelte nyereségét. Az eredményesség növekedése mellett a fejlesztésre fordítható pénzeszközök azonban továbbra is korlátozottak, fékezik a termelőeszközök jelentősebb korszerűsítését. Egyes ipari üzemekben a fejlesztési alap mértéke a szintentartásra sem elegendő, ami a differenciáltabb fejlesztéssel összefüggő követelményeket is figyelembe véve további feszültség forrásává válhat. A Gazdasági Bizottság által 1973-ban kiemelt 50 vállalat közül 21 gazdasági egység (vállalat, gyár és gyáregység) működik a megyében. Ezekben az üzemekben dolgozik az iparban foglalkoztatottak közel 30%-a. 1973/74-ben a kiemelt 21 gazdasági egység 8%-os termelésfejlesztési ütemet ért el, amely jelentősen meghaladja a megyei átlagot. A megyei párt végrehajtó bizottság a közelmúltban összegezte a tapasztalatokat. Pest megye közlekedés-fejlesztésében a IV. ötéves tervidőszak során az úthálózatot jelentősen korszerűsítették, és javultak a tömegközlekedés, az áruszállítás technikai feltételei. Befejeződött az országos főközlekedési közutak megyei szakaszainak korszerűsítése. Lényeges az előrehaladás a nagyobb forgalmú közutak aszfaltszőnyegezésében is. Kormányhatározat alapján megkezdődött a korszerű autópályák Pest megyei szakaszainak kiépítése. Különös gondot fordítottunk a személyszállítás fejlesztésére, hogy a naponként Budapestre járó mintegy 170—180 ezer dolgozó napi utazását kulturáltabbá és rövidebb idejűvé tehessük. Eredményeként a közúti személyszállítás feltételei új autóbuszok beállításával tovább bővültek. Javult a menetrendszerűség. Ennek ellenére különösen a forgalmi csúcsok idején még mindig nagy a zsúfoltság, hosszú az utazási idő, további erőfeszítésekre van szükség a közlekedés kulturáltságának javításában is. A vasút személy- és áruszállítása is korszerűsödött. A terveknek megfelelően több fő vonalon befejeződött a villamosítás, folyik a körzetesítés és a kisforgalmú, korszerűden vasútvonalak felszámolása. Az elővárosi személyszállítás terén lényegében csak Szentendre vonalán történt számottevő javulás.