MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.

2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]

Éppen ezért kirívóan hatott, hogy az utóbbi években néhány szövetkezet és tanácsi vállalat vezetője megfeledkezett a szocialista erkölcs követelményeiről, s egyéni érdekeiket a közös érdekek elé helyezték. Esetenként összeütközésbe kerültek az érvényben levő jogszabályokkal is. Az ilyen vezetőket felelősségre vonták, súlyosabb esetekben leváltották. A X. kongresszus óta területünkön a termelést növelő és korszerűsítő beruházások dinamikusan fejlődtek. Az ipari, mezőgazdasági és infrastrukturális beruházásokra nagyobb összegeket fordítottak, mint a korábbi években. A szocialista szektorba 1971—1974. évek átlagában közel 8 milliárd forintot folyósítottak beruházásokra, amely több mint 50%-kal meghaladja az előző 3 év átlagát. A beruházási feszültség megoldására hozott intézkedések ellenére azok nagy része késve és többletköltséggel valósul meg. Továbbra sem kielégítő az előkészítő munka, sok esetben szervezetlen a kivitelezés. A tervidőszak alatt 39 fontosabb beruházás készült el. Igy pl. a Csepel Autógyár szerelőcsarnoka, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat I., a Dunai Kőolajipari Vállalat olajfinomító berendezésének II. üteme, a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára, a Dunai Cement és Mészmű mészüzeme, a solymári Cserépgyár, a Dunakeszi Házgyár, a gödi 400 kW-os fogadóállomás stb. A mezőgazdaság fejlődését több jelentős létesítmény üzembe helyezése, a gépi beruházások számottevő fejlődése jellemezte. A megyében eddig 16 szakosított sertéstelep, 49 szakosított szarvasmarhatelep üzemel. A megye területén több területközi beruházás történt, ezek főleg a vasút és az országos úthálózat részét képezik. Az ipari termelés fejlődése A megye szocialista iparának termelése a pártértekezlet óta évenként 6,8%-kal nőtt, ami több a tervezettnél (5-6%) és az országos átlagnál. Az ipari üzemek árbevétele meghaladja az évenkénti 60 milliárd forintot. Az ipari üzemekben a gazdálkodás fejlődésének fő jellemzője az intenzív gazdálkodás feltételeinek kialakítása. Gyarapodott azon termékek száma, amelyeket már korszerű eszközökkel, technológiával készítenek, a gyártásuk gazdaságos és bármely piacon értékesíthető. Pl. újtípusú villanymotorok, árammérők, fénycsövek, elektrolit-kondenzátorok, stúdió-magnetofonok, fotócikkek, gömbcsapok, írószerek, ruházati és divatcikkek stb. A megyei átlagot meghaladóan nőtt a nehézipar termelése, amihez nagymértékben hozzájárul a DunamentiHőerőmű Vállalat, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Pest megyei Műanyagipari Vállalat eredményes munkája. Az előző tervidőszakhoz viszonyítva a gépipar fejlődési üteme mérséklődött. Az ütemcsökkenést egyrészt a gépipari üzemekben folyó profilváltozás, másrészt a fejlesztések, a rekonstrukciók elhúzódása okozta. A gépipar területén kezdeményezett profiltisztítás sok gondot okozott nemcsak a gazdasági, hanem a politikai munkában is. Vállalataink a gazdaságos termékszerkezet kialakításához nem kapták meg azt a segítséget, amit joggal elvárhattak volna irányító szerveiktől. Emiatt a megyei pártbizottságnak az indokolhatónál lényegesen többet kellett foglalkoznia ezeknek a problémáknak a megoldásával. Az elmúlt évben egyre fokozódó mértékben jelentkezett az anyaghiány, ami növelte az állásidőt, rontotta a kapacitás kihasználását, csökkentette a hatékonyságot. Esetenként rossz hangulatot váltott ki a dolgozók körében. • A megye legnagyobb gépipari vállalata a Csepel Autógyár. Hagyományos termékeinek piaca már a III. ötéves terv végén beszűkült, perspektívája átmenetileg romlott. Az évek során egyre világosabbá vált, hogy a tartós