MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. január 31.

2/132. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-70. • 1975. január 31. - Mellékletek: - - Az MSZMP programnyilatkozata. [brosúra]

b) Az ország életében, különösen a fiatalság társadalmi tevékenységében kiemelkedő szerepet tölt be pártunk ifjúsági szervezete: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Kommunista ifjúmunkások, parasztfiatalok és értelmiségi ifjak a munkáshatalom megszilárdításáért vívott harcban szervezték újjá az ifjúság élenjáró rétegeinek e szövetségét, mely büszkén állt ki a kommunizmus eszméjéért és az MSZMP politikájáért. A KISZ alapvető feladata az, hogy segítse az ifjúság szemléletének és életvitelének szocialista fejlődését, szervezze a fiatalok társadalmi tevékenységét, segítse felkészülésüket a munkára és továbbfejlődésüket a munkába lépés után. Segítse tudatosítani bennük az ország és saját jövőjük iránti felelősséget, segítse elő, hogy az ifjúság mind nagyobb része váljék a szocialista társadalom építésének élenjáró harcosává. VI. A PÁRT NEMZETKÖZI FELADATAI ÉS TÖREKVÉSEI 1. Az emberiség alapvető fontosságú kérdése korunkban a béke megóvása, az új világháború veszélyének elhárítása, a népek megszabadítása az atomháború rémétől. A szocialista világrendszer létrejötte és gyors fejlődése, a Szovjetunió és más szocialista országok aktív, békeszerető külpolitikája és ennek nagy nemzetközi vonzereje, a kapitalista országok munkásosztályának erősödő harcai, a nemzeti felszabadító mozgalmak nagy sikerei, a demokratikus és békeszerető erők összefogásának fejlődése alapvetően megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat. Mindezek hatására a kapitalista országokban is teret hódít a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének ügye. Korunkban minden békeszerető erő összefogásával reális lehetőséggé vált a világháború megakadályozása. Korunk alapvető ellentmondása a hanyatló kapitalizmus és a fejlődő szocializmus ellentmondása. A szocialista országokban az antagonisztikus osztályellentétek megszűntek, a kapitalista országokban viszont a kizsákmányolók és kizsákmányoltak, a burzsoázia és a munkásosztály közötti ellentmondások megoldhatatlanok és mindjobban kiéleződnek. A tőkés világban a dolgozók fokozódó kizsákmányolása, a demokratikus jogok eltiprása, a terror, az egyén kiszolgáltatottsága, a létbizonytalanság, a félelem a növekvő erejű osztályösszeütközések állandósult tényezője lett. A kapitalizmus általános válsága mélyül, a tőkés hatalmak uralmi szférája összeszűkül, gazdasági életükben mind gyakoribb az egyen-