MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1974. december 17.

2/130. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-45. • 1974. december 17. - Napirend: - 1. Az agglomerációs övezet fejlesztésének problémái, feladatai. - - Jelentés. 14-35. [brosúra]

I. Az agglomerációs övezet főbb jellemzői. • A Kormány 1971-ben jelölte ki a főváros közvetlen vonzáskörzetéhez tartozó településeket. A kijelölés szerint a megye 44 települése tartozik az agglomerációs övezethez, A kijelölés célja az, hogy az övezet fejleszté

sét a fejlesztés irányát, a Fővárossal együtt kell meghatározni. Erről több központi Párt- és Kormányhatározat intézkedik, /Az övezethez tartozó települések felsorolását és jellemző adatait az l.sz. melléklet tartalmazza,/ Az övezethez tartozó települések többségének legjellemzőbb vonása a dinamikusan növekvő népesség. Megyénk közel egymillió lakosának 40,5 %-a lakik az agglomerációs övezetben. A népesség-koncentrációra jellemző, hogy az övezetben négyzetkilométerenként 295 fő él, Pest megye egészében 142, és az országos átlag 112 f ő/km

2-ként. Az övezet lakossága 25 év alatt mintegy 164.000 fővel növekedett, egy negyedszázad alatt majdnem megduplázódott. Az övezeten belül több település lakossága többszörösére növekedett, /Pl. Százhalombatta lakossága ötszörösére, Érd, Budaőrs, Szigethalom, Gyál, Halásztelek, Szigetszentmiklós, Dunakeszi, stb. nagyközségek lakossága két- háromszorosára nőtt,/ A népesség növekedésének több mint 70 %-a bevándorlásból, közel 30 %-a pedig természetes szaporodásból. Az övezet népesség-növekedése és letelepedés ilyen mértéke több tényező együttes hatására alakult ki, A legnagyobb vonzó-hatást a budapesti korlátlan munkavállalási lehetőség jelentette. Az 1962-ben elrendelt budapesti letelepedés korlátozás bevezetése a fővárosba történő letelepedést