MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1974. február 22.

2/123. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-41. • 1974. február 22. - Napirend: - 1. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődése és a szakosodás tapasztalatai a Dabasi járásban. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-9.

Az önkéntes egyesülés időben nem fog megvalósulni, ha a pártbizottságok nem tevékenykednek, -itt az üzemi pártbizottságok ra gondolok - Komoly politikai felvilágositó munkát kell végezni a szövetkezetekben. Titi Mária elvtársnő - Kertészeti Egyetem Tangazdaságának párttitkára Az előterjesztett anyagot javaslom a végrehajtó bizottságnak elfogadásra. A dabasi járásban nagyon komoly munkát kellett végezni, nemcsak gazdaságilag, hanem emberi vonatkozásban is. Rendkivül^ nehéz megváltoztatni egy járás jelentős tömegének gondolkodásmódját ahol a piac, az egyéni jövedelem szerzése volt a fő gond. Ez nagyon komoly politikai munkát igényelt, nagyon sokat kellett az elvtársaknak dolgozni, Ugy érzem, hogy az elért eredmények a dabasi járási Pártbizottságot dicsérik, de ugy is fogalmazhatnék, hogy pártunk Központi Bizottságának az elmúlt években iránymutató gazdaságpolitikáját is, amelyet pártunk mutat valamennyiünk számára. A termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek egyesülése, eredménye azt bizonyitja, hogy az MSZMP politikája, irányvonala qó volt. dr.Biró Ferenc elvtárs - megyei Pártbizottság titkára A hozzászólásokból egyértelműen kitűnt, hogy helyes volt a témát napirendre tűzni a dabasi járásWaa.ra tapasztal a tett alapján több olyan általánosítható következtetés vonható le, amely a megye egész mezőgazdaságára, élelmiszergazdaságára fejlődésére, perspektivájára érvényes. Ez a folyamat a koncentrációval, specializációval nemcsak elindult, hanem felgyorsult. Ennek a folyamatnak a felgyorsulása az a munka, amely megye szerte kibontakozott, nem spontán folyamat még ha ugy tűnik is. Éppen ezeknek a gazdasági és társadalompolitikai folyamatoknak a felismerése késztette a pártbizottságot arra, hogy nemcsak szemlélői, hanem irányitói is legyenek. A termelési kooperációk létrehozása: közös vállalatok szervezéséről volt szó, ebben az esetben kitűnt, hogy ennek a fejlesztési koncepciónak részét képezik azok a törekvések, melyek kibontakoztak. Ha minőségi változás volt a kisparaszti^gazdálkodásban, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra is minőségi változást jelentett, ennek társadalompolitikai jelentősége van. Ezt figyelemmel kell kisérnünk.