MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. március 31.

2/110. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-29. • 1972. március 31. - Napirend: - 2. A vállalatok üzem- és munkaszervezésének, valamint a munkaverseny fellendítésére indított mozgalomnak alapszervezeti feladatai. - - Szóbeli kiegészítés. 13-25.

A járási, városi pártbizottságoknak ugyancsak nehézséget okoz a gyáregységi, telephelyi pártszervezetek egységes gazdaságpolitikai irányitása, mivel ezek a pártszervek a szükséges gazdasági információkkal gyakran nem rendelkeznek,a vállalati központokhoz való kötődésük pedig egyedenként változik. Mint a PB előtt ismert a megyénkbe települt ipar többségére a gyáregyégi, telephelyi szervezeti forma a jellemző. Az irányításukban mutatkozó szervezeti és szervezési rugalmatlanságokra, hiányosságokra számtalan példát említhetnék. A sok közül kiemeltünk néhány jellemzőt: - A Mechanikai Laboratórium közel 15oo főt foglalkoztató II. sz. telepének szervezeti kapcsolata a központtal annyira bonyolult, hogy a telephelyvezető egyszemélyi felelőssége gyakorlatilag csak a fegyelmi felelősségre karLátozódik, - a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregysége 1971-ig telephely volt, az elnevezés megváltozásával azonban az egység jogállása, a vezetők döntési jogköre viszont nem változott. Az 1968ban készült nagyvállalati ügyrend szerint működnek most is, A központtól "kapják" a havi termelési programot, anyagot, bért, teljesitménynormákat, - a 3ooo főt foglalkoztató Dunakeszi Járműjabritó Üzem vállalati önállóságát 1968-ban szüntették meg. Jóllehet az üzemben termelő és javitó tevékenységet folytatnak, az anyagi érdekeltség szabályozói mégis a MÁV főtevékenysége - a szállítás szerint vannak kialakitva. Munkájuk alapján sem a tényleges nyereség nem állapitható meg, eredményeik számitott mutatókra épülnek. Hasonló példákat sorolhatnánk még a Telefongyár, az Irodagéptechnikai Vállalat, a Téglaipari Vállalat, stb, megyei gyáregységeinek helyzetéről, a MÉH Vállalat tröszti irányitási rendszeréről.