MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1971. március 31.
2/104. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-73. • 1971. március 31. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. A Nagykőrösi Konzervgyár Pártbizottságának gazdasági hatékonyságot segítő és ellenőrző munkája a X. kongresszus határozata alapján. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-7.
Guba Pál elvtárs; /'Ú3ZVL Llo'nor Járási Bizottsága clso titkára/ Ás, feŰöMfey a termelőszövetkezetek 1970-ben el tudták érni az 1969, évi árbevételt,, a mezőgazdasági termékek közvetlen áruértékesítése biztosította, A többlet-árbevételből beruházásokat eszközöltek. El lehet mondani, hogy ez csökkentette a veszteséges és alaphiányos termelőszövetkezetek számát, Á tervekkel alapvetően készen vannak. -Ami pedig a jövedelmeket illeti, véleménye szerint a parasztság érett és nc^jon komolyan fogj a a munkát, A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a régi módon próbálják megoldani a vezetést, ott problémák jelentkeznek. Érdemes lenne talán jobban felfigyelni, tanulmányozni, hogy miiven formában lehetne segíteni a kis termelőszövetkezeteken. . Beszélt a génjavító állomásokról. Lía már a helyzet az, hogy a gépjavitó^állomások nem a termelőszövetkezetek gépeit javitják. A termelőszövetkezetek összefogtak és létesitettek egy műhelyet ahol . gépeiket javitják, igaz ez nem sokat ér. Sokat gondolkoznak azon, hogy milyen korszerű, körülményeket kellene e célból létrehozni. Egyes termelőszövetkezetek fizetésképtelenné váltak és válnak* Tudja, hogy ez országos gond is, de ez a pénzügyi fegyelem kérdése is. Az ide vonatkozó Kormány-rendelet nem hozta meg a vár megoldást, Dr. Bozóki István elvtárs: /Pest megyei Poügyész/ Az anyagot rendkívül színvonalasnak tartja. Oszkó elvtárs felszólalásával kapcsolatban hozzáteszi a gondolathoz, hogy volt már az 1970-es évnél rosszabb gazdasági év is, csak az volt a különbség, hogy nem ismertük a problémákat. Uj gazdaságirányítási rendszerünkben tapasztalható olyan jelenség, 'hogy vannak emberek, akik igyekeznek "meglovagolni" az ujat. A vállalatok által való feljelentés lényegesen kevesebb, mint korábban volt. Csak a rendőrség és a ÍTEB veti fel többnyire a jelentkező kihágásokat^ Az tapasztalható, hogy a vállalatokon belül az ellenőrzést elhanyagolták. ITéhány vezetőnek helyére kellene tenni a szemléletét. . A csoport és a társadalmi tulajdon Összhangjáról. Még mindig van olyan nézet, hogy a csoport érdekében lehet mindent tenni, mert az bocsánatos bün. Sok helyen ugy néz ki a helyzet, hogy nincs kellő tájékozottság a dolgokról. Bizonyos üzemekben a létszámhiányra hivatkozva komoly lazaságok vannak. Ügyelni kellene arra, hogy amikor egy gyár jogosan mond fel dol• gozójának, akkor ne a dolgozómellett mondjanak védőbeszédet. Sokszor tapasztalható ez a tömegkommunikációs eszközeinknél is, rádió, televízió műsoraiban. Az alapbér-rendszer módosítását a kollektív szerződésekbe helyes lenne bedolgozni. A szervezeti intézkedések 1./ pontjának első bekezdésében a június 30-i határidőt előbbre kellene hozni. Javasolja Leskó elvtársnak, hogy a gyárban beinduló éttermi szolgáltatás kérdéseit jól vizsgálják meg,'mert már egy pár évvel ez előtt is volt erről szó, de az engedélyeket nem kaphatták meg.