MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. szeptember 11.
2/101. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-82. • 1970. szeptember 11. - Napirend: - 1. Jelentéstervezet a Pest megyei pártértekezletnek. - - Jelentéstervezet. 33-78.
Párttagságunk, a gazdasági és műszaki vezetők, a munkások többsége előtt világossá vált, hogy gazdasági fejlődésünk gyorsitása az uj körülmények között sokkal inkább biztosítható. A gazdasági mechanizmus végrehajtása során megjelent párt- és kormányintézkedések kedvezően változtatták.meg az ipari és mezőgazdasági termelés társadalmi, gazdasági feltételeit..A tervezés uj'módja, a termelői árak rendezése, a termelőszövetkezeti, a földjogi törvények élet- . belépése, a hitelrendezés, az állami preferenciák megváltozott rendszere, az azonos költségvetési kapcsolatok kialakítása, stb. nagymértékben növelték az ipari és mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek önállóságát és lehetővé tették a korábbinál nagyobb ütemű fejlődésünket. Az elmúlt évek tapasztalata igazolta azt, hogy a termelés növelését a közgazdasági szabályozás rendszerében a közvetett szabályozás hatékonyabban segiti elő, mint a korábbi tervutasításos rendszer. Az ipari.és a mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek élni tudtak az önállósággal. Arra törekszenek, hogy bevételeikből fedezzék kiadásaikat és eredményesebb gazdálkodást folytassanak. Ez azonban több vállalatnál még jelentős állami dotáció mellett valósul meg, amit a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell* Az iparvállalatok önállóságának növekedése mellett azonban - helytelenül - csökkent a nagyvállalati szervezetben működő gyáregységek ós telepek önállósága. A vállalatok, szövetkezetek a korábbinál.nagyobb felelősségérzettel, a kockázat tudatában hozzák meg gazdasági döntéseiket. Egyre jobban figyelembe veszik a dolgozóikj - illetve szövetkezeti tagjaik - véleményét javaslatait. Jobban érvényesül és teljesebbé válik az üzemi és szövetkezeti demokrácia. A IX. kongresszus döntései alapján el vileg és gya korlati lag uj alapra helyeződött a szövetkezetek megítélése, A tagok biztonságosan gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat, fokozódott a termelési érdekeltség és biztonság. A más gazdálkodó szervekkel való kapcsolatuk egyre inkább az egyenjogúság elve alapján fejlődik. Hasonló folyamatok indultak meg a kisipari és fogyasztási szövetkezetek továbbfejlődésében is.
