MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.
2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]
Annak ellenére, hogy az ifjúságpolitikát illetően nem vontuk szűkre a vizsgált kérdések körét, nem foglalkoztunk olyan rendkívül fontos kérdésekkel sem, mint pl. az ifjúkori bűnözés, az állami gondozott gyermekek nevelése, a veszélyeztetett fiatalok ügye. Fontosnak tartjuk ezeket is, s meggyőződésünk, hogy a Központi Bizottság határozata után az illetékes párt-, állami és ifjúsági szerveknek meghatározott „ terv szerint foglalkozniuk kell ezek elemzésével és megoldásával is. Már munkánk megindulásakor foglalkoztunk azzal: mi indokolta a téma vizsgálatát. A vélemények megoszlottak és termé-1 szetesen voltak vitáink. Némelyek úgy vélték, hogy a kérdés napirendre tűzését ránk kényszerítette az élet, mert „baj van az ifjúsággal", nemcsak a kapitalista országokban, hanem — bár másként — a szocialista országokban is, s félő, hogy ezek a problémák nálunk is jelentkeznek. Mások a témát egyszerűen rutinkérdésként fogták fel, mondván, jó a nagy kérdésekre időnként visszatérni, függetlenül az adott helyzettől. A vitákban tisztázódtak a helyes kiindulópontok. Nyugaton az ifjúság megmozdulásai — objektíve a rendszer elleni támadások, amelyek — amennyiben az alapvető osztályerők harcához, a munkásosztály harcához kapcsolódnak — megrázkódtathatják a tőkés társadalom rendjét, amint ezt nemrégiben Franciaországban is láthattuk. Ezek a mozgalmak a fiatalságot közvetlenül érintő okokból indultak el általában, de a rossz tanulási feltételek, a perspektívátlanság, a bizonytalan elhelyezkedési lehetőségek elleni tiltakozás átcsapott a vietnami béke, az emberi perspektíva, a demokrácia, a szocializmus követelésébe, és a rendszernek mint olyannak a tagadásáig vezetett. Éppen ezért ezek a mozgalmak — ahogyan a moszkvai nemzetközi tanácskozás dokumentumai megállapították — ellentmondásaikkal együtt is az osztályharc részei, s egyben a kapitalizmus mélyülő válságának tünetei. A diákmegmozdulások Nyugaton nemcsak arról vallottak, hogy az ifjúság elutasítja a kapitalizmust, hogy vonzódik a társadalmi haladáshoz: egy részük a kommunista és a munkáspártoktól való különállást is dokumentálta. Azonnali fegyveres forradalmat akart nem egy helyen kirobbantani, és mert ezzel a veszélyes provokációval a kommunista pártok nem értettek egyet, az ismert „balos" ideológiák alapján, a forradalom elárulásával vádolták meg őket. A nyugati testvérpártok számára döntő kérdés,