MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.

2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]

zattól eltekintve alig fordítanak figyelmet az ifjúsági munkára. Egyes KISZ-szervezetek sem törekednek eléggé az állami, társadalmi szervekkel való rendszeres együttműködésre. Az ifjúság hatékonyabb nevelésének egyik kulcskérdése, hogy gyorsan és hatékonyan változtassunk ezen a helyzeten, s az ifjúság nevelésében biztosítsuk valamennyi állami és társadalmi szerv és intézmény összefogását. 2. A közéleti, közösségi tevékenység szerepe az ifjúság nevelésében; az ifjúság képviselete, érdekvédelme^ a) Még nem alakítottuk ki annak a módját és formáit, hogy felkeltsük az ifjúság igényét a közéletben való részvételre, pedig forradalmi gyakorlat és élmények nélkül nem lehetséges a forradalmi tudat kialakítása. Ebben a szocialista irodalom, művészet csak közvetett élményeket adhat. A szocialista demokratizmus kiszélesítésének lehetőségével élve olyan formákat, módozatokat kell keresnünk, amelyekben az ifjúság közéleti aktivitása a legjobban, legegészségesebben kifejlődhet és érvényesülhet. A közéleti aktivitást csökkenti, hogy a feladatok, amelyeket az ifjúság elé állítunk, gyakran nem elég vonzóak, némelykor csak álfeladatok, az esetek többségében utasításra, nem pedig a maguk elhatározása alapján végzik el őket. Ha életkor szerint vizsgáljuk, miként éli a mai ifjúság a maga, viszonylag autonóm társadalmi életét, azt kell mondanunk, hogy az általános iskolás korúak számára a probléma lényegébén rendezett, de ott sem tudják még maradéktalanul kihasználni az úttörőmozgalomban rejlő lehetőségeket. Nagy részbenAj megoldatlan azonban a helyzet az idősebbeknél. A 14 éven lüli fiatalok sok helyen minden átmenet és próbatétel nélkül kerülnek az ifjúsági szervezetbe. Ez számukra közéleti vonatkozásban — legalábbis formai, módszertani szempontból — szinte felnőtt formákat jelent, életükből egy csapásra eltűnik a játékosság, a romantika. A felsőiskolás diákság eszmei-politikai nevelésének is egyik leggyengébb pontja, hogy igen szűkkörűek a hallgatók társadalmi-közéleti tapasztalatai, a termelőmunkásokkal és az élenjáró politikai erőkkel való érintkezései. 80