MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.

2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]

nulókat. Különösen elmaradt a szakmunkástanuló-kollégiumok fejlesztése. A mondottak miatt halaszthatatlanul fontos feladat a szakmunkásképzés korszerűsítése, anyagi, technikai, személyi feltételeinek jelentős javítása. Az elfogadott új szakmunkás­tanuló-törvény és a szakképzést korszerűsítő reformprogram tartalmazza a legfontosabb teendőket; elvégzésük elősegítheti az ellentmondások csökkentését. — Középiskolai rendszerünkben jelentős, ütemben előrehaladt a társadalmi szükségleteinknek jobban megfelelő szerkezet lét­rehozása, a szakközépiskolák és gimnáziumok közötti egészsé­gesebb arányok kialakítása. A szakmunkásképző és szakközép­iskolai hálózat kiszélesedése következtében a továbbtanuló fia­talok 75 százaléka a szakmát is adó iskolákban tanul tovább. A szakmai képzettséget nyújtó középiskolák iránt nagy az érdek­lődés. Az elmúlt tanévekben a jelentkezők egyharmadát kellett hely hiányában elutasítani. Ezzel szemben a középiskolai szer­kezetben ma még többséget kitevő általános tantervű gimná­ziumokban a betölthető férőhelyekre eredetileg csak 75 száza­lékos volt a jelentkezés (az ún. tagozatos osztályokba többszö­rös a túljelentkezés). A gimnáziumok elnőiesedtek, tanulóik kö­zel 70 százaléka leány. Ez jelentős probléma, mivel ma még a felsőoktatási intézményekbe "felvett hallgatók 75 százalékban gimnáziumból kerülnek ki. Amíg a szakjellegű középiskolát vég­zett fiatalok (a továbbtanuló réteget leszámítva) döntő többsé­gükben szakmájukban helyezkednek el, addig a. gimnáziumok­ban végzettek közül kb. 20 százalék kerül felsőoktatási intéz­ménybe, a többi 80 százalék (évente mintegy 25 ezer fiatal) egy­re jelentősebb részben — szakképzettség nélkül lévén — érett­ségit nem igénylő munkakörbe kerül. ) —: Az egyetemi ifjúság szocialista nevelésének mai konkrét követelményeit még nem tudtuk megfogalmazni egyetemi és képzési típusok szerint. Nincs megfelelő módon kidolgozva az általános iskolától az egyetemekig egységes közoktatási és szak­oktatási koncepció. Az oktató-nevelő munka intenzív korszerű­sítésének és színvonala emelésének jelentős gátja, hogy felső­fokú képzésünk nagymértékű mennyiségi növekedésével nem tartott lépést intézményeink anyagi, technikai, személyi ellátott­ságának fejlődése. Így a tanteremhiány, egyes helyeken az ok­tatói létszám aránytalanságai akadályozzák a kiscsoportos, in-

Next

/
Thumbnails
Contents