MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.
2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]
tudjuk hasznosan kielégíteni tevékenységi vágyukat, kevés vitalehetőséget biztosítunk számukra, és egyetemi oktatóiktól nem kapnak minden vitás kérdésükre választ. 3. Az ifjúság világnézetére, magatartására ható néhány fontos tényező a) Nem elemeztük, vizsgáltuk eddig elég alaposan azt a lenini tételt, amely szerint minden kor ifjúsága más úton jut el a haladó eszmékhez, a szocializmushoz, más körülmények között él és fejlődik, mint apái. A társadalom jelenlegi helyzete, az előtte álló feladatok, az osztályharc formái ma lényegesen eltérő képet mutatnak még az előző tíz—húsz évhez képest is. Ezt a jelentős változást nem követte eléggé nevelőmunkánk tartalmának és módszereinek változása. A fiatalok eszmei, világnézeti, politikai és erkölcsi arculatát alapvetően ugyanazok az objektív társadalmi folyamatok, hatások határozzák meg, mint a felnőtt társadalomét. Ezek a tényezők azonban a fiatalok körében némileg más módon — olykor egyértelműbben, máskor ellentmondásosabban — hatnak. Nevelőmunkánk ehhez képest nem elég differenciált, sokszor egyoldalúan csak a halódó, rothadó kapitalizmus és a kifejlett szocializmus fogalmaival dolgozunk. Ez gyakran elhomályosítja az átmenet bonyolultságát, ellentmondásosságát és korántsem rövid időtartamát. Nem számolt nevelőmunkánk megfelelően azzal sem, hogy ifjúságunk a felszabadulás után született, és szellemi érlelődése az utóbbi tíz évre esik. A felszabadulást követő évek viharos politikai harcai, eseményei — a munkáshatalomért folytatott harc, a ,,személyi kultusz" kora, sőt az 195fi-os ellenforradalom is — gyakran elvont és távoli történelmi sémának tűnik a szemükben. Az a tény, hogy a mai ifjúság „beleszületett" a szocialista viszonyokba, egyben azt is jelenti, hogy nem vívta meg értük a maga harcát, nem adott és nem kapott értük „sebeket". Ma, a forradalom konszolidált periódusában, más jellegű harcot kell vívni, harcot a munka jó elvégzéséért, a jó minőségért, a fegyelemért; harcot az önzés, a harácsolás, a karrierizmus, a nacionalizmus, a kozmopolitizmus stb ellen. Egyik legnagyobb gyengeségünk, hogy az ifjúság jelentős részével nem tudtuk eddig elfogadtatni, hogy az ilyen természetű, minden-