MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.

2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]

feladatok fontossága és nagysága sokszor alatta van képességeiknek, szakértelmüknek, rátermettségüknek és a munkásosztály átlagát meghaladó általános műveltségüknek. Az ifjúmunkások aktivitását gyakran akadályozza továbbá a bizalom hiánya, a nevelés és képzés következetlensége, a bizonyítás lehetőségének elégtelensége. A parasztfiatalok társadalmi, szociális helyzetében és politikai nézeteiben alapvető változást hozott a szocialista mezőgazdaság kialakítása és állandó erősödése. A mezőgazdaságban is megszilárdult szocialista termelési mód nagyobb követelményeket állít a munkába kerülő fiatalok elé, ugyanakkor a lehetőségeik is jobbak, hogy felkészüljenek a nagyüzemi gazdálkodásra. Többségük a szocialista rendszert, s benne a nagyüzemi gazdaságot természetesnek tartja. A mezőgazdasági átszervezés, az ipar fejlődése és a városiasodás meggyorsulása révén lényegesen növekedett a falu társadalmi átrétegezödésének üteme, s ez legintenzívebben a fiatalokat érinti. A fiatalok szabadabb mozgása részben a szülők megváltozott társadalmi helyzetének a következménye, másrészt azonban a fiataloknak a szülőkétől eltérő társadalmi mozgását is tükrözi. A végbement nagyarányú változást mutatja, hogy 700 ezer falusi fiatalból már alig több mint 300 ezer dolgozik a mezőgazdaságban. A tulajdonviszonyok megváltozásával falun is megszűntek a korábbi osztály tagozódásnak társadalmi, gazdasági okai. Meggyorsult a vagyoni, vallási, származási alapon évszázadok során kialakult mély ellentmondások társadalmi méretű elhalása. Az átmeneti időszakban azonban új ellentmondások is keletkeznek. Bár ezek nem osztály jellegűek, mégis ellentmondásosan hatnak: mint pl. a fiataloknak a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyük szerinti differenciálódása, a szakképzettek és a képesítés nélküliek, az állandó és időszaki beosztásúak stb. különbsége. Általános tapasztalat, hogy a termelőszövetkezeti tagság körében még mindig a fiatalok és a nők szorulnak a leghatékonyabb érdekképviseletre. A társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyok a legelmaradottabbak a tanyákon és a kisközségekben, pedig ezeken a területeken él a parasztifjúság jelentős része. Ez ís közrejátszik abban, hogy rendszeresen csak kisebbik részük érdeklődik politikai, társadalmi kérdések iránt. Ha csökkenő mértékben is, de körükben található meg a legtöbb vallásos fiatal.