MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.

2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]

A pályakezdő ifjúsággal kapcsolatban jelentkeznek olyan vélemények, amelyek szerint a mai fiatalság túl követelőző, csak jogokat ismer, kötelességeket nem. Mások szerint ez nem így van, s helyes, hogy a fiatalok igényesebbek mint mi vagyunk. Az előterjesztésben mindkét hamis általánosítást igyekeztünk elkerülni.^A követelőző ifjúságról szóló hibás általánosító ítéletek nemegyszer a problémáinkkal szembe nem néző, kényelmeskedő magatartásból erednek. A merev, maradi gondolkodásúak gyakran a „követelőző ifjúság" frázisának hangoztatásával térnek ki a jogos igények tudomásulvétele elől. Ugyanakkor visszautasítjuk a népszerüséghajhászásból fakadó demagóg magatartást is, mely az alaptalan követelések támogatásával akarja bizonyítani „modernségét", s vonzódását az ifjúsághoz. Ha a valóságból indulunk ki, azt kell mondanunk, munkába lépő fiataljaink jobb környezetben, fejlettebb társadalomban nőttek fel, műveltebbek, mint a ma élő felnőtt nemzedék óriási többsége volt pályája kezdetén. Azért is igényesebbek, mert egész megváltozott életünk egésze azzá tette őket. Persze vannak közöttük követelőző, individualista törtetők is. Az igényesség és a követelőzés között elsősorban a munka alapján tehetünk különbséget. Az igényesség ugyanis mindig munkára, cselekvésre sarkall, míg a követelőzés mögött nincs tett, csak a csupasz egyéni érdek. Az igényes fiatalokban munkatársakat, harcostársakat kapunk, az igényesség álarca mögé búvó individualistákkal szemben viszont indulat nélkül, de határozottan kell fellépnünk, határozottabban, mintha ilyen vonatkozást idősebb dolgozóknál tapasztalnánk. Kedves Elvtársak! Ha mélyebben vizsgáljuk az ifjúság munkába állításának kérdéseit, kitűnik, hogy az ifjúság elhelyezkedését, az életbe való beilleszkedését, tehetségének kibontakoztatását több körülmény is nehezíti. Említsünk mindenekelőtt két problémát: A fiatalok jelentős része nehéz körülmények között kezd hozzá az önálló élethez. A családalapításhoz szükséges lakás biztosítása a fiatalok, különösen a munkásfiatalok számára súlyos gond. A falusi fiatalok munkakörülményei, kulturális lehetőségei roszszabbak az országos átlagnál, bár jobbak, mint apáikéi voltak. A fiatal értelmiségiek pályakezdését a tartósan alacsony kezdő fizetések teszik nehézzé. Minden réteg problémája, illetőleg gondjainak megoldása vizsgálatot igényel. Azt javasoljuk, hogy lehetőségeinkhez mérten a jövőben a kezdő fizetéseket differen-