MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.

2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]

sét meg kell állítani, illetve, hogy arányuk növelését kell célul kitűzni. A Központi Bizottság által kiküldött munkabizottságnak az a véleménye, hogy eddig nem kellő mértékben és sok tekintetben egyoldalúan hajtottuk végre pártunknak a beiskolázásnál a származási kategóriákat eltörlő határozatát, mert nem megfelelően gondoskodtunk arról, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek anyagi és más körülményeikből adódó hátránya csökkenjen. Ezen változtatnunk kell. Hatékony anyagi, erkölcsi, pedagógiai eszközökkel kell biztosítanunk a feltételek egyenlőségét, el kell érnünk, hogy egyre több munkás- és parasztszármazású hallgató kerüljön az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára. Ennek érdekében központilag, de helyileg is meg kell keresni a megfelelő lehetőségeket már az általános iskola felső tagozatától kezdve. Így pl. azt ajánljuk, hogy az illetékes szervek vizsgálják meg új általános iskolai felső tagozatos, illetve középiskolás kollégiumok létrehozásának lehetőségeit és a meglevők jobb kihasználását. Ösztönözzük a termelőszövetkezeteket és gyárakat, állami gazdaságokat és vállalatokat, tanácsokat és intézményeket, hogy keressék meg a megoldás jobb lehetőségeit. A jövőben az eddiginél tudatosabban kell támogatnunk a fizikai dolgozók gyermekeinek megfelelőbb arányú továbbtanulását elősegítő egyéb társadalmi erőfeszítéseket is. Az egyetemi, főiskolai felvétel rendjének további finomítása megköveteli, jobban vegyük figyelembe azt a tényt, hogy a tanulók miképp érnek el egy bizonyos teljesítményt. Jelenlegi rendszerünk ugyanis nem eléggé veszi figyelembe, hogy pl. egy jó osztályzat mögött olyan tanuló tehetsége húzódik-e meg, aki hazulról kevés, vagy semmi támogatást nem kap, vagy egy olyan gyerek eredményéről van szó, akinek kisebb tehetségét az otthonról kapott sokoldalú segítség pótolja. Pedig ez egyáltalán nem mellékes. Társadalmilag ez a probléma természetesen a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását érinti, de kihat más társadalmi rétegekből származó fiatalok jövőbeli sorsára is. Ami a tehetség kiválasztásával kapcsolatos társadalmi és távlati problémát illeti, ha a kérdést úgy tesszük fel: rendelkezünk-e a tehetség alapján történő kiválasztás megbízható módszereivel, válaszunk nem lehet egyértelmű „igen". Szembe kell néznünk azokkal a mélyen gyökerező társadalmi előítéletekkel, amelyek a tehetséget egyoldalúan és korszerűtlenül értelmezik.