MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.

2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]

lehetne és kellene térni, ahhoz a Makarenkóhoz, akiről sokaknak csak az a bizonyos pofon jut eszébe. Makarenkóval valljuk, hogy kommunista embert nevelni csakis a szocializmushoz kapcsolódó közösségekben végzett, társadalmilag hasznos, de a fiatalok által is annak tartott, értelmes munkával lehet. Ilyen munkafeladatokra van szükség, s ezeket nem mindig könnyű velük egyetértésben megtalálni. Nálunk — valljuk be — hiányzik a távlatadásnak az a reális merészsége, amely a Szovjetunióban ma is egyik nagyon fon^fcos nevelő ereje a fiatalságnak. Igaz, nálunk nincsenek meg^hódítandó szűzföldek, konkrét feladataink más szempontokból is eltérnek, de azért van lehetőség és szükség a reális merészségre. Vannak nálunk fehér foltok a gazdasági és kulturális életben (sorolni lehetne őket, gondoljunk akár a magyar tanyavilágra), amelyeknek felszámolásában fontos hely illetné meg a fiatalokat. Nincs olyan élet- és munkaterület, ahol — ha a párt, a KISZ, a szakszervezet, az állami vezetés összefog — ne lehetne a fiatalságot értelmes célokért mozgósítani. Az egyetemi fiatalok egy csoportja a fizikai dolgozók középiskolás gyermekeinek tanulását már ma is segíti, de ez továbbfejleszthető. Mások a népművelési munkában vesznek és vehetnek részt, megint mások tágabb közösségük bajait enyhíthetik — gondoljunk csak a „fiatalok Budapestért" mozgalomra. Az ilyen feladatok kezdeményező megragadása, közösségi végigvitele a fiatalság öntevékenységének egyik feltétele és ennek révén önnevelésének is fontos segítő ereje, formája. Ezért, és mert tudjuk, hogy a nevelés nem elsősorban és nem kizárólag csak szavakból áll, elemzi az előterjesztés ennek az aktivitásnak útjá•

ban álló objektív, de gyakran szubjektív akadályokat, tesz javaslatokat azok elhárítására vagy csökkentésére, törekszik feltárni azokat az anyagi, szervezeti lehetőségeket, módszereket, amelyek szabadabb utat nyitnak az ifjúság az egész társadalom számára oly nélkülözhetetlen közéleti tevékenysége előtt. Tisztelt Elvtársak! Az ifjúság helyzetének vizsgálatakor az egyik leglényegesebb probléma a társadalom egészének és az ifjúságnak a viszonya. Ezzel függ össze az úgynevezett generációs kérdés, amellyel kapcsolatban számos ellenséges vagy hibás nézettel találkozunk. Az egyik, a kapitalista világ ideológusaira jellemző, de nálunk is ható tudománytalan nézet abszolutizálja a nemzedéki sa-