MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. március 19.

2/97. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-90. • 1970. március 19. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958. évi KB-határozat végrehajtásának Pest megyei tapasztalatairól. - - A munkásosztály helyzete Pest megyében. 44-78. [brosúra]

áldozatkészségét az imperialista világ törekvéseinek, a katonai puccsoknak áldozatául eső aírikai, latin-amerikai politikai kísérletek hiábavalóságától. Pártunk józan és reális külpolitikája a jövőben is számíthat a munkások elismerésére és támogatására. A munkások általános és politikai műveltsége A munkások műveltségét részben iskolázottságuk, részben társadalmi, politikai ismereteik gazdagsága, világszemléletük érettsége tükrözi legjobban. Az 1960-as népszámlálás adatai szerint Pest meg3'e szak- és betanított munkásainak 38,3%-a, segédmunkásainak pedig 20,4%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát. Ma ennél kedvezőbb a helyzet A munkásoknak 55%-a általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A fejlődés tehát kétségtelenül jelentős. Ennek ellenére ma is sok az olyan munkás, főleg a vidékről felkerült, új ipari dolgozók között, akiknek az alapképzettsége is hiányos, szakmai képzettsége pedig nincs. A felnőttoktatásban résztvevők száma mégis évről évre csókkenő tendenciát mutat, tehát az alapképzettség pótlása lassuló ütemben történik meg. Mindezzel együtt elmondhatjuk, hogy az alapképzettség megszerzése terén nagyot lépett előre a megye munkássága, ami kulturális felemelkedését nagymértékbea segítette. Az iskolai végzettség megszerzését nemcsak állapotában, de folyamatában is vizsgálni kell A munkások gyermekeinek az iskoláztatása társadalmilag helyére került, a népi demokratikus fejlődés megindulásával. Az iskoláztatás gondja azonban ma sem zárult le, mivel az általánosan megteremtett lehetőséggel nem minden munkáscsalád tud kielégítő módon élni. A megyében élő fiatalok több mint 10%-a nem végzi el az általános iskolát 16 éves korig, és ezek többsége az iparban elhelyezkedik. Bár az egyetemeken és főiskolákon a férőhelyeket átlag 45—50%-ban munkások és parasztfiatalok töltik ki, mégis a munkások gyermekei közül viszonylagosan kevesebb a felsőfokú intézményekben tovább tanuló, mint más társadalmi rétegek gyermekeinél (Pl. alkalmazottak, szellemi foglalkozásúak.) Ez nem politikai okokban, hanem gazdasági, társadalmi okokban gyökeredzik elsődlegesen Tennivalóink e téren is jelentkeznek. A mi megyénkben az általános iskoláink tanítási színvonalának emelésével, a tehetséges munkásgyermekek fokozott segítségével lehet leginkább hozzájárulni e probléma oldódásához. Gondot okoz a felnőtt korban, való továbbtanulás is.