MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. március 19.

2/97. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-90. • 1970. március 19. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958. évi KB-határozat végrehajtásának Pest megyei tapasztalatairól. - - A munkásosztály helyzete Pest megyében. 44-78. [brosúra]

folyásolta, hogy 10 év alatt három alkalommal emeltük a családi pótlékot. A dolgozó nők kedvezően fogadták a szülési szabadság meghosszabbítását, és a gyermekgondozási segély bevezetését. A megyében a szülő anyák 71,4%-a veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. (1969-ben 7007 fő). Az igénybe vevők nagy többsége kisfizetésű munkásnő. A szociális juttatások számottevő fejlődése ellenére a gyermekek eltartásával kapcsolatos költségeknek nagy része a családra hárul. Ez különösen súlyosan érinti a többgyermekes családokat, mivel a gyermekek száma a legfontosabb tényezője az egy főre jutó családi jövedelmek alakulásának. A nők otthoni munkáját megkönnyíti, hogy a megyében is a háztartások gépesítése jelentősen fejlődött. A megye háztartásainak 75%-a rendelkezik mosógéppel, 45%-a porszívóval, 35%-a hűtőszekrénnyel. A jövedelmi viszonyoknak megfelelően az egy- és kétgyermekes háztartásokban a legmagasabb a háztartási gépek száma. A nagyobb családoknál a háztartás gépesítésének elmaradása miatt a nőknek az otthoni munkára napi 6—8 órát kell fordítani. Az otthoni főzés gondjait enyhítő félkész- és készétel-ellátás lehetősége csak a magas jövedelmű, kislétszámú családoknál jelent megoldást. Megyénkben a kiskeresetűek és a nagycsaládosok megélhetési problémái a legjelentősebbek. Az elmúlt 10 évben a nominál bérekben mintegy 25%-os növekedés következett be. Ennek eredményeképpen az egy főre eső havi jövedelem 19üC-ban elérte az 1116 Ft-ot, ami kissé az országos átlag felett van. Az átlagos egy főre eső jövedelmet azonban már a 4—ö—6 és több tagú családok nem érik el. 1962—1967 között jelentősen csökkent a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákhoz tartozók aránya, de még mindig 600 Ft alatt van a családok 7,7%-ának az egy főre eső havi jövedelmi szintje. A kiskeresetűek és nagycsaládosok életszínvonalában a lakáskörülmények döntő szerepet játszanak. A kiskeresetű munkások jelentős része nem rendelkezik megfelelő lakással. Ezek egy része albérletben, más része életveszélyes, egészségtelen körülmények között lakik. A nagycsaládosoknál lakáskörülményüket a magas laksűrűség jellemzi. A sokgyermekes családok 45%-ánál 5—6 fő/szoba, további 40%-nál 3—4 fő. szoba a laksűrűség A többgyermekes családok jövedelmét az élelem és ruházati költségek teljesen kimerítik. Kulturális jellegű kiadások nem jelentkezhetnek. Ezeknél a családoknál hiányzik a televízió, és ugyanakkor őket érintette legérzékenyebben a könyvek, újságok, mozijegyek stb. árának felemelése is. Az alacsonyabb jövedelmű munkáscsaládoknál nagy gondot jelent tehetséges gyermekeik továbbtaníttatása, mivel ez a családtól növekvő anyagi áldozatokat kíván. Pest megyében mintegy 156 ezer 14—26 éves fiatal él, amelyből 30 ezer az ifjúmunkás. A munkásfiataloknak 60%-a bejáró, akiknek a társadalmi