MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. március 19.

2/97. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-90. • 1970. március 19. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958. évi KB-határozat végrehajtásának Pest megyei tapasztalatairól. - - A munkásosztály helyzete Pest megyében. 44-78. [brosúra]

A megye iparának létszámfeltöltődése főként az ország más vidékeiről ideáramló új munkások köréből történt. Emellett a feltöltődés másik forrása a megye mezőgazdasága, és a nőknek a termelésbe való bevonása volt. A bejárók helyzete Pest megyéből kb. 160 ezer fő jár Budapestre dolgozni. Ebből ipari munkás 101 ezer fc. A bejáróknak mintegy 10%-a női dolgozó. Az utóbbi évek bejáró létszámának növekedése döntő hányadában nődolgozókból tevődött ki. A bejáró nődolgozók számának és arányának emelkedése a bejárással kapcsolatos szociális, kommunális gondokat tovább növelte. Növeli a bejárással kapcsolatos problémát, hogy a megyén belül dolgozó ipari munkások több mint fele nem közvetlenül a lakóhelyén dolgozik. Ez újabb igényeket támaszt a közlekedési, kereskedelmi ellátási színvonallal szemben. A bejáró munkások többsége a vidékről nemrég felvándorolt új munkaerőből tevődik ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek döntően kisebb szakképzettséget kívánó munkakörökben, vagy segédmunkásként helyezkedtek el. A bejárók jelentős részének a társadalmi helyzete, lakáskörülményei is elég rendezetlenek és így a társadalmi átalakulás folyamatában nagyobb törődést, társadalmi gondoskodást igényelnek. A bejáró munkások másik része a fővárosi törzsgárdához tartozik, munkahelyét szereti, szaktudást és társadalmi elismerést vívott ki magának, és a bejárási életformát, a jól kiépített vidéki családi otthon kényelmével összekötve, megoldottnak tekinti társadalmi helyzetét. A bejárók társadalmi arculata tehát heterogén és ennek megfelelő társadalmi elbírálást és bánásmódot kíván. A munkafeltételek változása Az elmúlt 10 évben ipari üzemeinkben jelentős előrehaladás történt a munkavédelmi, egészségügyi és szociális ellátási szintek javítása terén. Ez a növekedés elsősorban a nehéziparra jellemző, mivel itt az új nehézipari üzemek és rekonstrukciók egyben korszerű szociális feltételek létrehozását is biztosítja. Jelentős változás történt a gépiparban. Ma már szinte valamennyi gépipari üzemünk rendelkezik azokkal a szociális, kulturális, orvosegészségügyi intézményekkel, amelyekkel a dolgozók higiénikus, kulturált munkafeltételeinek megteremtéséhez szükségesek. A munka és munkavédelem szokásos eszközein túl a dolgozó nők és a családi élet körülményeinek javítását szolgáló intézmények, mint például bölcsődék, az otthoni főzést helyettesítő üzemi konyhai szolgáltatások,