MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. március 19.

2/97. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-90. • 1970. március 19. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958. évi KB-határozat végrehajtásának Pest megyei tapasztalatairól. - - Jelentés. 8-43. [brosúra]

jelentéktelen volt. A kőtelezően előirt kategória rendszer, a bérskála széthúzása nélkül, az évea jövedelmek időbeli átcsoportosításával jelentős politikai felkészültségeket teremtett. Kívánatos, hogy mind az alapbérek, mind a kiegészítő jövedelmek felosztásánál a szaktudás, a felelősség, a munkában szerzett gyakorlat, a végzett munkában elért eredmények sze rinti megkülönböztetés jobban érvényesüljön. Az ipari jellegű keresők belső jővedelemarányit vizsgálva megállapítható, hogy megyénkben is az országos átlagnak hasonlóan a kereseti skála érvényesül és etekintetben jelentősebb elmozdulás az utóbbi években sem történt. Erre a jövedelemskálára jellemző, hogy a munkástól a vezetőig 1:5 arányú jövedelem különbség érvényesül, - a vezetők /igazgatók/ jövedelemátlaga a munkások jövedelmének 3.5 - 4.5-szörösét teszik ki, - a középszintű vezetők jövedelemszintje az átlag munkások jövedelmének 1.5 - 2-szeresét teszik ki. A munkásoknál a kereseti szint különbség lényegesen kisebb differenciát mutat. A munkás átlagkeresethez viszonyítva: - a szakmunkások átlagkeresete 120 % - betanított munkások " 93 % - segédmunkások " 98 % A fenti jövedelem arányok nem tükrözik pontosan a családi jőveddeimi viszonyokat. A megyében magaa a "bejáró" munkások 8zárna, akimnél gyakori a termelőszövetkezetben dolgozó családtag, vagy a háztáji kiegészítő gazdaság jövedelemkiegészítő szerepe. A megye munkásosztályának rétegek szerint történő vizsgálatánál jelentős helyet foglalnak el a dolgozó nők. A megye iparában és építőiparában foglalkoztatottak 40 %-a nái dolgozó. .