MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. május 16.
2/88. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-74. • 1969. május 16. - Napirend: - 1. A megye kulturális helyzete, távlati fejlesztési terve. - - Szóbeli beszámoló. 15-38.
szocializmus épitése állit a munkásosztály elé mint vezető osztály elé. Ezt a követelményt alapulvéve tapasztaljuk, hogy napjaink munkásosztályának szakmai, politikai, ideológiai felkészültsége egyre fejlettebb. A közéletben cselekvő munkások száma ma mérhetetlenül nagyobb mint az ezt megelőző időben bármikor. Magas szinten áll és tömegméretekben jelentkezik a társadalmi érdek felismerése, a társadalmi felelősség és kötelességtudat, a politikai érettség. Erősödtek a szocialista vonások mind a gondolkodásban, mind a szocializmus építéséért folyó cselekvő rés vét élben. Megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani megyéik munkásainál a szakmai és politikai tudományokhoz kapcsolódó ismeretek, készségek fejlesztésére, A mi eszményünk a munkások esetében is a sokoldalúan fejlett egyén, aki nemcsak észleli, de mindinkább érti is azt, ami körülötte a világban történik. Megyénk egyik jellemzője a bejárók magas száma, akik naponta szünet nélkül ingáznak, áramlanak a megyébe, A bejárás nemcsak a gazdasági, a politikai munkába vet fel sajátos feladatokat, hanem a műveltség alakításánál is. Igényeik felkeltése, kielégítése nem történhet csak az üzemekben, A bejárók a mi megyénk H nehéz emberei", abban az értelemben, hogy műszak után az szorítja valamennyiöket, "indul a vonat". Ezért csak az üzem egymagában keveset tud megoldani. Jobban a lakóhelyre vár az a feladat, hogy jól megválogatott időben, - lehetőleg szombaton, vasárnap sajátos módon házhoz szállítsa a kultúrát. De a lakóhely sem tudja ezt a feladatot önmaga megoldani - hiszen anyagi lehetőségeik korlátozottak és ismerniök kell az üzem igényeit is. Ezt felismerve indult meg a nagykátai, monori, ráckevei és váci járásban és több budapesti üzemben egy összehangolt tevékenység - szocialista szerződések formájában is a bejáró munkások művelődésének segítésére. Külön helyet foglal el az agglomerációs gyűrűben élők művelődési problémája, A fővárost körülvevő mintegy 45 perem-községben, illetve városban él megyénk lakosságának 38.3 %-a.