MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1968. január 27.
2/75. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-25. • 1968. január 27. - Napirend: - 1. Az 1968. évi tervfeladat. - - Jelentés. 7-17.
A munkaerőgazdálkodás pillanatnyilag kielégítőnek mondható, nagyjából struktúrájában is megfelel a vállalatok sajátos feladatainak. Az 1968.évi foglalkoztatottság általában biztosítottnak tekinthető. A megyében egyes területeken inkább munkaerőhiánnyal kell számolni, így Vác üzemeiben 1968.évben mintegy 6oo-7oo fős, 50 %-ban férfi munkaerőre, a szentendrei üzemekben 3oo-4oo fő munkás- és alkalmazotti létszámra van szükség. A Csepel Autógyár és a Gödöllői Gépgyár külön-külön mintegy 3oo-4oo fő munkás- és műszaki uj felvételt tervez az egyes termelési programhoz. A bérgazdálkodás tervezése megfelel a vonatkozó irányelveknek: a vállalatok 1-1,5 %-os bérszinvonalnövekedést terveztek. Az anyagi ösztönzés egyéb formáit az üzemi kollektiv szerződésekben határozták meg. A kollektiv szerződések kidolgozása és elfogadása jelentős segítséget adott a gazdasági mechanizmus sajátos, konkrét elemeinek az üzemi dolgozók körében történő megismeréséhez.és megértéséhez. A 44 órás munkahétre való áttérést a vállalatok többsége 1968.II.félévre tervezi, bár egyes vállalatoknál - pl. a Dunakeszi Járműjavitó, Nagykőrösi Konzervgyár, a Váci Könnyűipari öntöde - már január 1-től áttértek a 44 órás munkahétre. A termelés tervezett növekedéséhez a vállalatok rendelkeznek a szükséges rendeléssel és anyagellátásuk is biztosítottnak tekinthető. Helyenként gondot okoz, hogy kisebb volumenű rendeléseket nehezen, magasabb áron kapnak meg. Számolva az uj piaci viszonyokkal, a kérésié t-kinálat alakulásával a vállalatok - a folyamatos gyártás mellett - gondot forditanak a termékek korszerűsítésére, uj gyártmányok bevezetésére. Pl: Ganz Árammérő Gyár 1968. évi termelési tervében az uj termékek részarányát 3 %-ról 12 %-ra növeli. Az Xpari Műszergyár uj gyártmányként több motortipust állit elő. Az uj mechanizmus bevezetésével várható, hogy növekszik az érdeklődés a műszaki kutatások iránt, pl. több vállalat különböző tudományos kutatásokat kezdett meg. Mindezek ellenére egyes vállalatoknál a műszáki fejlesztéssel és a kutatómunkával még nem foglalkoznak kellő hatékonysággal.