MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. április 20.
2/58. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-57. • 1966. április 20. - [A 2. napirendi pontot nem tárgyalták.] - Napirend: - 1. A harmadik ötéves terv fontosabb célkitűzéseinek ismertetése. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-19.
Gál Géza elv tára: /Gödöllői J.B. titkára/ Kedves Elvtársak! Egy ilyen átfogó tervhez nehéz hozzászólni, hiszen az egész országot érintő dologról van benne szó. Akik készitették, természetszerű, hogy bővebb ismeretekkel rendelkeznek, Ugy vélem nekünk az a feladatunk, hogy leszűrjük a tervbó'l azokat a feladatokat, amelyek a járás területén fontosak lesznek. Az egész országos terv csak ugy válik valóra, ha a részterületeken a feladatokat jelentő' tevékenységben mindenki helytáll. A járás a mezőgazdaság fejlesztéséhez viszonylag kedvező adottságokkal rendelkezik. A mezőgazdaság fejlesztése egyre jelentősebb lesz népgazdaságunk területén. En csak két veszedelmes ellenségére a mezőgazdaságnak akarom felhívni a figyelmet. Egyik a vizhiány, a'másik a hideg, Látnunk kell, hogy ez menynyire fontos kérdés, 1965-ben elég magas termés volt. Nyilvánvaló, hogy hozzájárult a több műtrágya, mégis jelentősen a bőséges csapadék döntötte el ezt a termésátlagot, A másik a hideg ellen .folytatott küzdelem. Elhangzott itt a deviza-szerzés jelentősége is. Egyik vagy másik mezőgazdasági terméket lo-ÍS Ft-ig lehet előállítani, vagyis 1 dollárt kitermelni. Nagyokb érdekessége volna az egésznek, ha olyan irányban végeznénk ezt, hogy felkutatnánk azokat a növény féleségeket, állati termékeket, amelyekre korlátlan piaci lehetőségeink vannak, s korlátlan mennyiségben lehet termeszteni, A^tavaszi fagyok, a korai őszi fagyok lerövidítik a zöldségféléknek a szedését, termelését, szállításának idejét, A járásban Túrán 96 G°-os viz tört fel. Egy hajtató ház már oda volt vezetve, de azóta sincs továbbfejlődés, a viz kihasználását illetően. Hendkivül sok huzavona, stb. tapasztalható ebben a dologban, et Az a kérésünk, hogy azokat a lehetőségeket, amelyek az ország természeti kincsei adnak, az adottságokhoz megfelelően a legjobban ki tudjuk használni. Ennek a fent emiitett viznek a hasznosítása a tervek költs-égeit figyelembe véve lo millió Ft-ba kerülne. De népgazdaságunk lo millió Ft-ot nem tud beállitani erre a célra, holott tudjuk, hogyha megvalósításra kerülne a hasznosítása loo millió Ft-ot adna. Helyes volna a kisebb lehetőségeket, adottságokat nemcsak hangoztatva, hanem ténylegesen számításba, figyelembe venni, s törekedni azok maximális kihasználására, megvalósítására, Fem utolsó sorban kiemelve azt a szempontot , hogy az ember kezdeményezőkészsége mit tud hozni az ország asztalára*
