MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. április 20.

2/58. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-57. • 1966. április 20. - [A 2. napirendi pontot nem tárgyalták.] - Napirend: - 1. A harmadik ötéves terv fontosabb célkitűzéseinek ismertetése. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-19.

Pénzes János elvtárs: /Megyei Tanács elnökhelyettese/ Rendkívül nehéz a III.ötéves tervről összefüggő alapos ismeret nélkül konkrét javaslatot mondani, csupán a már ismert ötéves terv legfontosabb célkitűzéseit összehasonlítjuk az előző távlati célkitűzésekkel. Ennek ismeretáoen egyetért azzal a véleménnyel, hogy a célkitűzések reálisak, megvalósíthatóak. Rámutat arra, hogy az elmúlt 5 év alatt jelentős eredményeket ért el a megye a belterjes gazdálkodásban. A megye öt év alatt jelentős lépéseket tett a belterjes gazdálkodás, a zöldségtermesztés fejlesztése tekintetében. A megye zöldségtermelő üzemei nagyüzemi zöldségtermelő üzemekké kezdenek kialakulni. A III.ötéves terv időszakában - 197o-ig ezt a fejlesztési politikát kell folytatni és ezeknek a fejlesztési arányoknak megfelelően kell a III.ötéves terv termelési fejlesztését kialakítani. Továbbiakban Pénzes elvtárs arról beszél, hogy alapul véve a megye elképzelését és a III.ötéves terv fejlesztési beruházási szerkezetét, megállapítható, hogy a rendelkezésre álló beruházáá. keret /szerkezetileg lebontva - állattenyésztés, zöldségtermesztés fejlesztése, figyelemmel a városellátásra, konzervipar igényeire / az általunk rögzitett beruházási összeggel szemben mintegy 35o millióra lenne szükség a 26o millióval szemben. Beszél arról, hogy a gazdasági reform sikeres megvalósítása egyik biztosi téka a III.ötéves terv feladatainak megvalósításához, vagyis a kettő szoros összefüggésben van. A gazdasági irányitás reformjának megvalósítása akkor lehet eredményes, ha a fejlődést gátló jogszabályokat és a jelenlegi mechanizmust fékező törvényes jogszabályokon változtatunk, módosítunk. Ilyen pld. a szerződéses jog módosítása, Sok kérdést szükséges tisztázni az uj tsz.törvénynél, többek között a tsz-ek működésének körét. Véleménye szerint azt a feldolgozó tevékenységet, ami most segéd és melléküzemágként van kezelve nem is szabadna igy nevezni, hanem a termelés egyenes következményének kellene tekinteni a feldolgozást ás az áruértékesítését. Ha ezt sikerül igy értelmezni akkor a tsz-ek önállóságát és ezzel egymagában a III.ötéves terv feladatainak célkitűzéseinek megvalósítását is elősegítjük.