MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1965. április 29.

2/51. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-48. • 1965. április 29. - Napirend: - 1. Jelentés a mezőgazdasági szövetkezetekben működő pártszervezetek helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-12.

Tömegszervezetek vonatkozásában minden tsz-ben megalakult a KISZ szervezet és a Nöbizottság, Az a tapasztalat, annak ellenére, hogy sikerült előrehaladni, még nem tudtuk a tsz titkár elvtársak munkáját ugy irányi tani ahogyan azt kellett volna. Nem találják még meg a tömegpolitikai munka helyes módszerét, ahogyan azt végezni kell, E területen kell még előbbre menni. Ehhez szükséges a gyakorlati segítségadás és elvá utmutar tás, - ahogyan arra utalás történt a határozati javaslatban is - havonta titkári értekezlet tartásával, A határozati javaslattal kapcsolatban egy dolog, amit kérdésként szeretnék felvetni, a 7. pontban szerepel a termelőszövetkezeti pártszervezetek helyzete VB ülésen, vagy pártbizottsági ülésen kell megtárgyalni. Szűcs Zoltán elvtárs: Elmondhatjuk, hogy az elmúlt években a tez pártszervezetek sokat fejlődtek, erősödtek, s nem kis mértékben járultak hozzá a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödéséhez. Egy-két problémával szeretnék foglalkozni. A munkaerő probléma megoldásához követelményként kell felvetni az emberek szociális körülményeinek megjavitását. A határozati javaslatban is olvashatjuk ezt,tehát a tsz . tagok szociális körülményeinek megjavitásában kezdeményezőén kellene fellépni. Nem titok az, ha kimondjuk, hogy a munkabérek - tehát a kereseti lehetőségek - a gazdasági helyzet meghatározza, hogy az emberek hol akarnak dolgoz-, ni. Ha a mezőgazdaságban vizsgáljuk a dolgozók jövedelmét, nem mondhatjuk el, hogy rosszabb, mint az ipari munkások jövedelme. Elég, ha a traktorosok példáját mondom. Egy traktorosé sem rossz, de mégis azt kell látnunk, hogy a fiatalok nagyobb része az iparba igyekszik elhelyezkedni. Azt mondják, hogy ott jobb körülményeket találnak. Mi bi-. zony a termelőszövetkezetekben nem igen foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel. Látjuk, hqjjr tenni kell ezen a területen valamit. Például étkezdéket létesíteni, megfelelő tisztálkodási lehetőségeket biztosítani, napközit létesíteni, stb. Lehetne ilyen jellegű beruházási költségeket is biztosítani a szövetkezeteknek, s állítom, hogy nem vetődne fel ilyen élesen a munkaerő probléma, Természetesen bátrabban kellene hozzá nyúlni ezekhez a dolgokhoz. ügy gondolom, hogy említésre méltó az asszonyok második műszakjának megkönnyítése Is, Például kisgépesités. Nem látom kifejezve, hogy ezt feladatként adnánk. Helyes volna, ha foglalkoznánk a jövedelem kimutatás dolgaival is. A termelőszövetkezetek nagy részénél nem fedi a valóságot, hogy egy szövetkezeti tagnak 6-7, vagy 9 ezer Ft a jövedelme, A közgyűléseken ezt propagálni kellene. Nem vehetünk Ilyen megállapításnál alapul egy nagyon jól. dolgozó, vagy elég rosszul dolgozó szövetkezetet. Korántsem közelíti meg a valóságot az, hogy ha egy tag, aki a termelőszövetkezetben rendszeresen dolgozik egy közepes átlagot alapul véve 15 ezer Ft körüli összeget kap. Nálunk átlagszámok szoktak kijönni. Nekünk 18oo kh szőlő van. Nagymérvű családi müvelés is van. Ha mi ezt magyaráz-