MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1965. február 25.
2/49. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-89. • 1965. február 25. - Napirend: - 1. Irányelvek a Ráckevei járás Csepel-szigeti részének mezőgazdasági fejlesztéséhez. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-29.
Juhász János elvtárs: /ráckevei JB. titkára/ Egyvtértek azokkal az irányelvekkel, amelyek az előterjesztésben szerepelnek. Az anyaggal összefüggően vizsgáltuk, hogy Csepel-sziget az átszervezés óta milyen beruházásokat kapott és kiderül, hogy négy év alatt 35>11° ,00 ° Ft-ot ruháztak be. Az egész járásban 159,538.ooo Ft-ot. A szövetkezeti-gazdálkodás termelési értéke 25o %-al növekedett, jó minőségű és megfelelő mennyiségű árut sikerült előállitani. A mi járásunk az utóbbi 2-3 év alatt az öntözéses gazdálkodás szempontjából sokat fejlődött. Fő gondunk, hogy az öntözéses gazdálkodás kialakítási rendszere nem párosult a szarvasmarhatenyésztéssel, ami a szervesanyag utánpótlás biztosítása, érdekében nagyon fontos. Az előterjesztésben az állattenyésztés ágazatában a na ,j abrakigényes .Hatok tenyésztése van megjelölve, holott jelenleg is abrakihiány mutatkozik. Véleményem szerint a járásban öntözéssel 22.6 q -szemes kukoricát is el tudnánk érni. Ez azt jelenti, hogy Közel 7«ooo kh kukorica, ha megfelelő talajviszonyok közé kerülne egyik évről a másikra 7oo vagonnal lehetne az abraktermést növelni. Olyan gondunk is van,hogy nem vagyunk megelégedve az öntöző berendezések- kihasználásával, 72 % körül van a kihasználtsági foka. Probléma, hogy üzemórával mérjük, hogy milyen gazdaságosan működik,'mert nem kaptuk meg a vizórát. Az öntözési berendezés kihasználásánál kezdetleges munka folyik, a munkaerőknek is meg kell ismerni az eszközöket. Na yon gyenge a műszaki ember ellátottság. Az öntöző berendezés tanácsadás szempontjából az AGBÓTröszthöz tartozik, sokkal célszerűbb lenne, ha a 'járás felügye"ete alá tartozna. Ilyen munkát - mint ami az irányelvekben meg van határozva - szakemberek nélkül megvalósítani nem tudunk. Irányt vettünk arra, hogy a szövetkezeteket rászorítsuk az ösztöndíjas rendszerre. '.. Ugy látjuk, érdemes ezt a na ;y anyagi áldozatot meghozni nemcsak Budapest ellátása szempontjából, hanem azért is, mert sok tartalékkal rendelkezünk, amely az ország deviza szempontjából is jelentős. Problémát jelent az is, hogy sokszor kénytelenek vagyunk a megtermelt értéket leszántani, mert a felvásárló szervek nem vásárolják fel. Véleményem szerint ha egy ilyen irányelvet meg akarunk valósítani, akkor szükség van arra, hogy az ott lévő erők erőfeszítése mellett azok.a társ szervek, vagy
