MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. október 13.

2/45. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1964. október 13. - Napirend: - 1. Jelentés a megyei ipari és mezőgazdasági exporttevékenységről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-19.

László Domonkos et: Kedves Elvtársak! A mezőgazdasági export termeléséhez szeretnék néhány szót elmondani. A mezőgazdasági export nemcsak felvásárlásból és értékesítésből áll, hanem a termelésből is. És véleményem szerint ez a legnehezebb része. A felvásárlás és az értékesités kész árut kap, könnyebben beszél, pénzzel rendelkezik. Kész árut kapnak a termelő üzemekből. Mik akadályozzák a mezőgazdasági üzemek export termelését? Az egyik az, hogy a termelőszövetkezetek szakember ellátása igen hiányos. A meglévők egy része nem ért az export áruk termeléséhez. Nem mernek hozzákezdeni, nem mernek javaslatot tenni egy ilyen nehéz üzemág megteremtésére. A termelőszövetkezeti vezetőségek nagyrésze egyszerű parasztemberek, akik szük látókörüségből nem támogatják az exporttermelést mert nehezebb, mint a kukorica,vagy a burgonya termelése. A termelőszövetkezeti tervekben nincs helye az exporttermelésnek, erre nem is kapacitálják a termelőszövetkezeteket. A tsz. tervekben helye van a buza termelésnek, de mint ilyen, hogy exportra termelés nincs. A felvásárlás, értékesités részéről még ennél sokkal több tényezők akadályozzák az exporttermelést. Nincs az exporttermelésnek propagálása, mindenre van plakát de ilyent nem igenlátni.Nem tanitják meg a mezőgazdasági üzemeket az export áru termelésére. Vagy az áruk kiválogatására, a minőségi áru termelésére. Ezenkivül nincs export-felár. Mi történik ezzel az áruval, ami megmarad kiválogatás után takarmánynak használják fel. Ha a tsz exportra ad el árut kevesebbet kap érte, mert belföldön a minőségi követelmény nem olyan nagy - elég helytelenül - mint a külföldre szállítandó áruknál. Nincs meg az, hogy milyen értékben lehet értékesiteni egyes mezőgazdasági cikkeket, ha az átvételi árat nézzük nincs meg benne ez az érték. Ezt a kérdést meg kellene oldani, ha ez meg leaz oldva zöldség területén sokkal több árut lehetne exportra termelni. A minősités kérdése teljesen szubjektív. Amig az iparnál meg lehet állapítani, hogy milyen anyagból készült, milyen méretű és az átvehető-e vagy sem, addig a mezőgazdaságban a termékek minősítése szubjektiv, ki hogyan látja jónak. Nincsenek objektiv minősitési módszerek mint a bornál a maiigánfok, hogy ezáltal megállapítanák, hogy az áru alkalmas-e exportra vagy sem. Pedig véleményem szerint ez is kutatási kérdés csupán és nem annyira a termelő üzemek feladata, hanem a felvásárló szerveké. Véleményem szerint le kellene ülni azokkal a termelőszövetkezetekkel, ahol meg van a lehetőség az export termelésre, ahol helyes lenne, hogy jelentős mértékben export árut termeljenek és ezekkel megtárgyalni a feltételeket és meggyőzni őket arról, hogy miért szükséges az export áruk termelese.