MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. június 4.

2/43. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-55. • 1964. június 4. - Napirend: - 1. Irányelvek Pest megye állattenyésztésének fejlesztésére. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-31.

dr. Petőházi elvtárs: Tisztelt Pártbizottság, kedves Elvtársak! Az irásos anyaggal és Jámbor elvtárs kiegészitő referátumával egyetértek. Véleményem szerint a pártbizottság helyesen cselekedett, hogy napirendre tűzte ezt a fontos kérdést. Tapasztalataink szerint és a végzett vizsgálatok is azt mutatják - legfőbb probléma az, hogy nincsenek tisztába az emberek, hogy milyen irányba fejlesszék az üzemeiket. A fejlesztésnél a tájegység adottságot figyelmen kivül hagyják. Ahogy én ismerem Pest megyét, ugy Ítélem meg, hogy irányelveiben dó az anyag, a járási pártbizottságok a szövetkezetekkel együtt konkretizálni fogják és ha ki tudjuk szélesiteni, egységes véleményre tudunk jutni, akkor Pest megye területén az állattenyésztés fejlesztésében jó irányban haladunk. Egy néhány kérdést: Az előterjesztett anyag 6. oldalán szerepel, hogy loo kh. mezőgazdaságilag müveit területre jutó 24o törzs-baromfi a tanácsi területen 197o-ben j?oo db. legyen. Javaslom a megyei szerveknek, hogy a viziszárnyasok telepitését lehetőleg völgyzáró gátak, vagy egyszerű halastavakra összpontosítják, ehhez minimális beruházás kell. loo kh-ra lo.ooo kacsát lehet telepiteni. lo.ooo kacsát játszva lehet gondozni, ha lo etetőt szereznek be. Szarvasi kisérleti telepünkre április 5-én helyeztünk ki 3 hetes kacsákat és p6 napos korukban 2.69 kg. súlyt értünk el. Az anyag foglalkozik azzal, hogy 197o_re a szarvasmarhahizlalásban 1 kg. suly elóállitásához felhasznált keményitőérték 4,5 - 5 kg. legyen a jelenlegi 6.9-kg-al szemben. A szarvasrmarha biológiája, jelenlegi szakmai ismereteim és a takarmány lehetőségeinkkel nem látom ezt a célt elérhetőnek, esetleg egy-két helyen. 7»old. foglalkozik azzal, hogy 15o-15o q hust állítsunk elő. Ilyen munkatermelékenységet egy üzem sem ért el eddig, számításaim szerint nem érhető el. A sertéshizlalásnál sem látom biztosítottnak, számításaim szerint 16o q. látok teljesíthetőnek. Az anyag 9» oldalán foglalkozik a szójabab és cirok kérdésével. Tapasztalataim szerint a szója eredményes termesztéséhez szükséges vegyszerekkel nem rendelkezünk. Fő probléma, hogy az aratás, szénabetakaritás idején kivanja a legtöbb kézi, vagy gépi-erőt. Cirok termesztése csak ot- lehetséges, ahol szárítási leh tőség van, lo kh. 3o-4o %-os nedvességet vesz fel, inkáb szikes talajon lehet termeszteni.