MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. május 5.

2/42. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-45. • 1964. május 5. - Napirend: - 1. Beszámoló a KB 1963. december 5-ei határozatának végrehajtásában szerzett megyei tapasztalatokról és a további feladatokról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-14.

Varadi László et: /Pestmegyei Vegyi és Kézműipari Vállalat/ Kedves Elvtársak! Én az export kérdéshez szeretnék hozzászólni, A mi vállalatunknál az export kérdés életkérdésként jelen/étkezett, ami egybe esett a K.B. határozatával, tehát a K.B. december 5-i határozata csak aláhúzta azt, hogy ezzel a kérdéssel fokozott mértékben foglalkozni kell és itt is a figyelmet a tőkés export felé kell irányítani. Az export kérdés ugy jelentkezik nálunk, amely a vállalat száraára rendkívül gazdaságos, ellentétben egy sor olyan vállalattal, hogy az export gyártás hátrányos, annak bevezetése kevesebb nyereséget jelent a vállalat számára.Az export termelés előnye nálunk a volumen növekedéséből ered, mert előnyös a nagy sorozatgyártásra, amely egyben lehetővé teszi a termelés fejlettebb formájának a kialakítását. Több üzemrészben megszerveztük a folyamatos gyártást , ami rendkívüli módon növelte a munka termelékenységét. Ez újból felvetette a problémát-olyan helyzetet teremtett- hogy növelni kell az export lehetőséget a foglalkoztatottság miatt is. Vállalatunk 1964 I. negyedéves tervét exportból 145 %-ra teljesítette. Éves tervünket 17 mill. Pt-al fogjuk túlteljesíteni. Ebben az évben készítjük elő a vállalat jövő évi termelését is, amely nem kis problémákat vet fel. Elsősorban fontos a megszilárdulás és a továbbfejlesztés biztosítása. Sátor elvtárs is és én ia felvetem az úgynevezett jappán példát, amely nem csak jappánra jellemző, hanem lehet ezt mondani Svájcra, Franciaországra, Nyugat-Kémet Országra is, mert ezekben az országokban ezek meghonosodtak. Jó lenne magyar példát ia csinálni. Ennek megvalósítása érdekében az a javaslatom, hogy a P.B. hozzon létre egy brigádot, olyan felmérés cáljából, amely megvizsgálja a megye területén a lehetőségeket, műszeripar, híradástecnnikai ipar és a tanácsi ipar területén, a jappán példa nyomán milyen lehetőségünk van az export fejlesz tésére, másrészt gazdaságosság tekintetében. Véleményem szerint sok tekintetben lényegesen alacsonyabb befektetéssel nagyobb megtakarítást lehetne elérni épitkezésben és gépi felszerelésben. Ennek a témának a kérdése mindig felvetődik, de felmérés ebben a tekintetben amely igen alapos és sokoldalú /műszaki, termelési, pénzügyi, gazdasági vonalon/ még nem történt. A vállalat jövő évi termelésének előkészítésében egyik probléma az export fejlesztése. Ehhez mindenek előtt biztosítani kell a műszaki és technológiai feltételeket, vagyis annak megfelelő színvonalát. Nálunk a régi gépek alkalmazása nem lehetséges, mivel nem rendelkezünk regi gépekkel. Vagyis igen kevés van, A másik ilyen kérdés az, hogy a vállalatnak beruházása központi alapbői nincs biztosítva, erre a vállalat nem számithat. Az ez évi beruházási összeg arra 3em elegendő, hogy a meglévő berendezéseket épségben tartsuk. Olyan megoldás kellene, hogy a vállalat az export fejlesztés során valamilyen kedvezményben részesülne. Ne kelljen a következő évben visszafizetni a teljes összeget, mert a dolgozóknak nyereséget is kell fizetni.