MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. március 26.

2/41. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-46. • 1964. március 26. - Napirend: - 1. Az MSZMP Pest Megyei VB jelentése a megyei, járási és a városi pártbizottságok káderhelyzetéről, valamint a további feladatokról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-22.

Az emberek olvassák: a sajtót, tisztában vannak a szakmai továbbképzés fontosságával, a szakkézés adta lehetőségekkel és elkezdenek gondolkodni milyen képzettségem van, és hozzáfognak tanulni. Ebből adódik az, hogy egy kicsit eltolódik a szint a szakmai képzés területére. A megjelent cikkek nem húzzák azt alá, hogy tulajdonképpen a pártfunkcionárius, a pártmunkás, aki eltöltött ezen a vonalon lo-15 évet és jól dolgozik, - az is egy szakma. Ez szervező munka, ha még ott van azt jelenti jól végzi feladatát, ha ez igy van , akkor a szervező munkában^jártas. Szervezni is lehet jól és rosszul is. Nem lehet általánosságban a szak-kérdést összhangba hozni a pártmunkással. Már lassan olyan nézet alakul ki, hogy egy pártmunkás nem ért semmihez. Ez nem fedheti a icsjté±ss^x valóságot. Az itt dolgozó járási titkárok akik már évek óta jó szervezők,És megálltak helyüket ebben a szakmában . Helyére kell tenni a pártmunkást is ugy, ahogy helyére teszik a kisiparosokat, a maszekokat, a jó szakmunkásokat. De a pártmunkásokat nem teszik a helyükre ebben a rendszerben - a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. Valahogyan már ugy beszélünk, hogy a pártfunkció egy szükséges rossz. 'Tehát tegyük helyére a pártmunkást is mint szervezőt, aki mégis politikailag előbbre viszi a munkát. Helyes a törekvés a szakmai tanulás iránt, de merjük megmondani, hogy aki érti a pártmunkáját, annak szervező a szakmája. Ha jól tudnának szervezni a népgazdaság területén pld. az építőiparban, akkor nem lennének olyan problémák, amelyekről tárgyaltunk. Készitünk káderfejlesztési terveket, ez helyes. Szeretném kihangsúlyozni azt, hogy ez a fejlesztési terv nemcsak beiskolázási terv legyen, amely megszabja, hogy melyik elvtárs milyen iskolára megy, hanem foglalkozzon ez az elvtársak.nevelésével, formálásával. Kapcsolódjon ez különösen a minősítésekhez. Az elvtársak munkájuk és magatartásuk alapján legyenek megitélve. Annyit szeretnék még aláhúzni, hogy nagyon differenciálni kell a kádermunkában. Más a helyzet azokkal, akik régen itt dolgoznak. Ezek az elvtársak, ha szakmai dolgot akarnak tanulni engedni kell, hogy rendelkezzenek azokkal a feltételekkel, amelyeket kitűztünk. Azok akiket most veszünk fel legyen megfelelő politikai és szakmai ismeretük. A pártmunkában felvetődik az őszinteség és felelősség kérdése. Ha elkészül a minősités le kell ülni az elvtársakicai és meg kell mondeni, mi lesz velük. A politikai és szakmai továbbképzésnél egyénileg kell megállapítani, hogy kinek melyik képzést kell előtérbe állítani, mit kell pótolnia. Az esti egyetemre is járnak elvtársak, de én azt javaslom, hogy ne küldjük mi az elvtársainkat esti egyetemre, mert nem egyetem^ nem is , főiskola és nem is ad végzettséget. Inkább küldjük el őket főiskolára. Küldjük tehcnikumba, egyetemre, ahol végzettséget is szerez, de tanfolyamra és esti egyetemre ne küldjük az elvtársakat. A mi elvtársaink már idősek és ha eltöltenek éveket iskolán az olyan iskola legyen, ahol végzettséget is kapnak. Ne álljon szégyenkezve egy tanácsnál dolgozó kisasszony előtt, aki a végzettségét kérdezi, hogy az esti egyetem az nem szakma. Ezt nem ismerik el. Előfordulhat olyan dolog;, hogy olyan elvtársat osszanak ide be, akinek már megvan a megfelelő végzettsége, továbbképzés céljából helyes, ha esti egyetemre küldjük. Legyen a mi elvtársainknak olyan képzettségük, melyet államilag minden területen elismernek. ti