MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. október 28.

2/31. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-31. • 1962. október 28. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság első titkárának, titkárainak és végrehajtó bizottságának megválasztása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-31.

- -32. (3 szokatlannak tűnő dolgokat felvetni, XEgxx ha ugy látja, hogy az előrehaladást eredményezhet a párt javára, a nép javára. Nekem - azt hiszem,Takács elvtárssal ellentétben - az a véleményem, hogy nagyon kell vigyáznunk Horváth elvtársra. Többször az a benyomásom, hogy fáradt, hogy talán tul sokat vállal magára, talán azért,mert szereti az uj utat tömi és az uj ut törése nem jár konfliktusok nélkül, s ezek erősen megviselik. Véleményem szerint vigyáznunk kell Horváth elvtársra, ne őrlődjön fel; vigyáznunk, óvnunk kell egészségét, mert ha felőrlődik, akkor fog bekövetkezni véleményem szerint az, hogy türelmetlen lesz. Az a benyomásom fog támadni néha, egy-egy tárgyalás kanosán, hogy türelmetlen az emberekkel, beleszól az emberek felszolgálásába, amit - megtanultuk már - nem szeretnek, nem irják annak javára, aki ilyen tulajdonsággal rendelkezik. M a t u s e k Tivadar et: Kedves Elvtársak! Nagyon fontosnak tartom, hogy néhány szót szóljak - nem azért, mert magamat fontos embernek tartom ebben a Pártbizottságban, hanem azért,mert néhány olyan mondatot szeretnék szólni, amelyet szükségesnek Ítélek meg. 1956 után kerültem újra a megyébe dolgozni. Meg kell mondanom, nagyon jól esett, hogy abban a nehéz időben, 1957 áprilisában amikor Budapesten odajutottam, hogy iparengedélyt nem akartak adni politikai okok miatt, hogy megéljek - nos, akkor ebben a megyében elvtársisasan, becsületesben, segitőkészséggel fogadtak és nagyon megtisztelő feladatot biztak rám, a megye egyik nehéz, de nagyon szép munkát igérő és adó járását, a váci járást.Nem itSlem meg munkámat, de attól a perctől kezdve, akkor megfogadtam, s attól a perctől kezdve törekedtem rá, hogy - engedelmet, hogy 'xxm.'SsÉjm igy mondom - megszolgáljam azt a bizalmat, amivel fogadtak. Ez a bizalom-megszolgálás - ugy érzem - soha, egyetlen percig sem jelentett elvtelenséget. Elég hangosan vagy hirtelen tudott néha megszólalni, ami talán nem mindig a legokosabb és a legjobb, de ezt soha nem tettem félre ebben az esetben sem és ha ugy éreztem, hogy valamivel nem értek egyet, vagy ugy éreztem, hogy valami ellen szólnom kell, akkor minden esetben megtettem.