MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. október 28.

2/31. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-31. • 1962. október 28. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság első titkárának, titkárainak és végrehajtó bizottságának megválasztása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-31.

AT egyszer már pártbizottsági ülésen is szerepelt, megyei pártbizottsági ülésen, azt hiszem, vagy másfél évvel ezelőtt. Mi az én véleményem? Az ellenforradalom után az Intéző Bizottságban is azzal kezdte Horváth elvtárs,hogy na emberek, felszabadult légkör, mondjuk meg egymásnak Sézintén és nyíltan a véleményünket. Ahogy ez elhangzott, az első napirendnél, mondom ettől az őszinteségtől hajtva én is szóvá-tettem a Párt Intéző Bizottságán belül egynéhány dolgot, s a reagálás mindjárt az volt, hogy ilyen hangnemben, ilyen módszerrel - mert én meg mertem kérdezni - nem lehet tárgyalni, mondta az egyik IB. tag. Horváth elvtárs, és az IB. akkori tagjai - vannak itt jó-néhányan közülük,- emlékeznek rá, helyre-rakta a dolgot, hogy igen,helyes, meg kell mondani, adjon választ az elvtárs abban az időszakban, és magyarázza meg, s igy tisztázzunk dolgokat, de ne éljen senkiben sem az a gondolat, hogy vájjon mit mondanak az egyikről, mit mondanak a másikról, mit mondanak a harmadikról és mindenki ferde szemmel nézzen a másikra. Szerintem a testületi munkának nagyon fontos követelménye az, hogy biztositsák a vezető-testületen belül az őszinte véleménynyilvánitást, a nyilt vitatkozás lehetőségét. A későbbiek során a mezőgazdasági kérdéseknél nagyon sokat vitatkoztunk a VB, ülésein, testületi szerveknél, s külön személy szerint Horváth elvtárssal is. Azt is mondhatnám, hogy a vita szenvedélyes volt. Itt Gáspár elvtárs felszólalása nyomán végig gondoltam az eseményt, amikor azt mondta Gáspár elvtárs, hogy a vita során még meg is lehet sértődni, s még ugy is lehet vitatkozni az ügy érdekében, hogy kicsit megsértődik az ember. Igen, tényleg a vita során voltak olyan hangok, de sokszor kölcsönös is volt ez. Meg kell mondanom: én sohasem éreztem ennek a hátrányát, bár ez kettőn múlik, ki# hogy fogadja a bírálatot. Én magamat sem tekintettem ugy, mint valami agyon-vert embert, akinek most már nem lehet szólni, mert egyszer, vagy kétszer megharaptak, jól megharaptak. Nekem az a véleményem, hogy az a 6 év, amelyet pártbizottsági tagként Horváth elvtársakkal együtt dolgozva^együtt eltöltöttem, nagyon hasznos volt a magam egész munkája, módszere, gondolkozásmódja kialakításéban, én nem bántam meg. Egyetértek azzal, hogy Horváth elvtársat a Központi Bizottság első titkárnak javasolta, s még azt sem merném mondani, hogy ezután nem fogunk vitatkozni.