MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. október 19.

2/30. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-117. • 1962. október 19. - Napirend: - 1. Az október 27-28-án tartandó megyei pártértekezlet beszámolója és a határozati javaslat. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-33.

Gombos Szabó elvtárs /minisztertanács/ Olyan éráé se van,mintha a határozati javaslat tervezetet más csoport dolgozta volna ki,mint a beszámolót. Jobbnak tartja a határozati javaslatot,mint a beszámolót. Szerinte a beszámolóban utalni kellene a VIII. kongresszus téziseire. A beszámoló foglalkozik a pártszervezetek helyzetével. Azonban egyértelműen határozza meg az összes pártszervezetek munkáját, akár községi,hivatali,üzemi pártszervezetről van szó. Kern lehet egyenlőségi jelet tenni apártszervezetek fejé lődését illetően. Meg kell határozni azt, hogy mely pártszervezetet kell jobban segiteni a jövőben a helyes munkamódszer kialakitásá-ban. Az MSZMP csoportok helyzete nekem sok problémát okoz. Meg kell határozni, hogy mi legyen ezeknek a dolguk,mert ha tartalmi munkát nem végeznek,nincs értelme, hogy fenntartjuk. Máshol is és Pest megyében is a tanácstagok nagyrésze párttag és ilyen vonatkozásban nincs szükség MSZMP csoportra. Nem igy van a községekben, ott tevés a párttagok száma a tanácsban. Felmerül a kérdés, hogy vanóe értelme 10 fős taná) sban,ahol csak 3 párttag van MSZMP csoportnak. Szerintem helyesebb lenne ha nem en ek a 3 párt tagnak,hanem a faluban lévő összes párttagnak az akarata érvényesül a tan ácsban. Felmerült benne az is,hogy miután csak 1•párt van Magyarországon megváltozott a viszony a párt és a tömegek között, van r^e értelme MSZMP csoport fenntartásának. Horváth elvtárs: A szervezeti szabályzat tervezetben benne van,hogy mi legyen az MSZMP csoportokkal. Ha Szabó elvtárs elolvasta a szervezeti szabályzatot ak :or erre választ kap. Szabó elvtárs: A tanások tömemszervezeti tevékenységének az érvényesítését emeli ki. Az utóbbi időben sok dolog végett, az irányitás egyoldalúsága véget, a nagy tanulási kedv követé keztében főképpen az államhatalmi tevékenysége fejlődött a tanácsoknak., a tömegszervezeti jellege sokkal lassabban fejlőé dött. Lényegében akkor, amikor az állani munka társadalmasításával foglalkozunk meg kell találni &é módját annak,hogy a tanácsok töxnegszervezeti tevékenysége is fejlődjék. A taná.. sok hatáskörét növelni kell mondja az anyag. Különösen a községi és a városi tanácsok hatáskörét,akik közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal. A szakigazgatási szervek mellett létrehozott bizottságoknak sokszor nagyobb a hatásköre,mint a választott testület tagjaiból létrehozott bizottságoknak. Az a véleménye, hogy a tanácsok bizottságai utján kell tovább lépni az állami munka társadalmasítása felé,mert ez ad lehetőséget ahmoz, hogy a tanácsi munkához számos dolgozó kapcsolódjon. Megemlíti még azt, hogy inkább kérdés formájában emiitette meg a problémákat. A határozati javaslat tervezettel teljes mértékben egyetért.